Kötvényben vagy nem kötvényben? Ez itt a kérdés!avagy milyenek a deviza megtakarítási lehetőségek a kötvénypiacon |
Az elmúlt időszakban nosztalgikus hangulat kerített hatalmába. Ki ne emlékezne 1988–89 környékére, és arra a sok Trabantra, Wartburgra, Ladára, és a rengeteg Gorenjére, amelyek kifelé és befelé is eltorlaszolták kicsiny hazánk „szűk” nyugati átjáróját. A „kalandozó magyarok” tavaly év végén, és idén év elején újra útra keltek, de most nem Gorenje, valamint Lehel kürtje volt a táskákban, hanem eurókötegek. Most is úgy vittük ki a valutát, mint húsz éve. De míg akkor a burgenlandi garázsboltok, valamint a Mariahilfer Strasse minden hájjal megkent kereskedőit gazdagították honfitársaink, úgy a modernkori kalandozás a „sógorok” bankszektorának adott, ad(hat) egy csipetnyi plusz profitot. „Pártunk és kormányunk” unortodox gazdaságpolitikája, valamint a nép között terjedő suttogó pánikpropaganda (befagyasztják a betéteket, elveszik a devizát, stb.) indított el boldogot, boldogtalant a Lajtán túlra. De jól döntenek, döntöttek-e? Szerintem nem. Először: ha valakinek nem volt például eurója és pánikba esett, sikerült a legmagasabb szintek környékén (315-325 Ft) vásárolni, és így kivinni. Másodszor: A külföldi bankokban jóval alacsonyabb hozammal lehet lekötni, mint itthon – akár egy sima devizaszámlán –, és ne felejtsük el, a számlavezetési költségek is jóval magasabbak lehetnek, mint nálunk. Ennél már az is jobb, ha valaki otthon a párnába varrja, vagy egy kisebb (nagyobb) páncélkazettába helyezi, és elássa a kertbe. Aki pedig eddig is külföldön gondolta biztonságba helyezni megtakarításainak egy részét, az már réges-régen megtette azt. De akkor, ha hülyeség kicipelni Nyugatra a zsét, itthon hogyan biztosítható a Lét, ha valaki nem forintban akarja tartani a lét?
De mivel cikkem témája a deviza megtakarítások széles köre, vágjunk bele. Én mindenkinek azt szoktam ajánlani, amennyiben befektetéseinek, megtakarításainak egy részét devizában szeretné tartani, úgy kalkuláljon, hogy ez a megtakarításainak maximum a felét tegye ki, és akkora összeget, amit nagy valószínűséggel nem kíván felhasználni – kvázi ez jelenti a tartalék tartalékját. Természetesen ez mindenkinél más nagyságú összeget jelent, és minél nagyobb ez az összeg, annál szélesebb a megtakarítási termékek köre. A termékek kiválasztásakor arra helyeztem a hangsúlyt, hogy kockázatában legyenek hasonló szinten, mintha forint alapú megtakarítást eszközölnénk, de a hozamban hasonlóak, vagy még jobbak annál. Ezúton kérek elnézést, de nem térünk ki a „lányok, drogok, fegyverek” hármasra, mert bár a megtakarítás hozama ezekben a termékkörökben minden lekötéshez képest valószínűleg a legmagasabb lehetne, a termékek „kockázati szintje” meghaladja az átlagos befektető kockázatvállalási küszöbét. A devizaalapú megtakarítások itthon széles palettán mozognak. A cikk nem törekszik, és nem is törekedhet a teljes paletta bemutatására, a cél inkább az, hogy bemutasson olyanokat, amelyek szerintem felkelthetik a megtakarítók érdeklődését. A feltüntetett hozamok éves hozamokat jelentenek, kamatadó levonás előtt. Szeretném felhívni a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a hozamok kifejezetten tájékoztató jellegűek, a figyelem felkeltését szolgálják, mert a jelenlegi piaci hangulatban akár napon belül is jelentősen változhatnak az aktuális kereslet-kínálati viszonyoknak köszönhetően. A megtakarítás kiválasztásakor érdeklődjenek befektetési szolgáltatójuknál az aktuális hozamokkal kapcsolatban. Elsőként érdemes megemlíteni a devizában kibocsátott magyar állampapírokat. Ahogy forintban, úgy devizában is ez a legbiztonságosabb lekötési forma. Ezeket mind euróban, mind dollárban meg lehet vásárolni, és különböző futamidők között is lehet választani. A jelenlegi hozamszintek, egyrészt a külső negatív gazdasági környezetnek és a hazai bóvlisodásnak is köszönhetően az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedtek, még ha a cikk írásakor (2012. február) a maximumokhoz képest történt már egy kisebb korrekció. Aki euróban szeretne megtakarítani, és magyar állampapírt venni, annak rövidebb távra a 2014-ben lejáró magyar állampapírt javasolnám. Névértéke 1000 euró, a kibocsátáskori kuponja (kamata) 4,5%. Jelenleg 7-8% körüli hozammal vásárolható meg. A hozam és a kupon (kamat) között az a különbség, hogy amikor egy papírt kibocsátanak, a névértékéhez meghatároznak egy kamatot, amit a kibocsátó fizet lejáratig évente a befektetés névértéke után. Viszont a futamidő alatt a piaci viszonyoknak köszönhetően a kötvények árfolyama változhat, így előfordul, hogy a másodlagos piacon a névértékhez képest olcsóbban vagy drágábban kereskednek a papírral. Amikor a piaci ár alacsonyabb, mint a névérték, akkor a hozam magasabb, mint az eredeti kamat. Ha a piaci ár magasabb, mint az eredeti névérték, a hozam alacsonyabb, mint az eredeti kamat. A cikkben szereplő megtakarítási lehetőségeknél pont azért kedvező alkalom a mostani a vásárlásra, mert a papírok döntően névértékük alatt forognak, ezért az elérhető hozamok magasabbak, mint a kibocsátáskori kamatok. Aki hosszabb távú eurós állampapírt keresne, annak ajánlom a 2019-ben lejáró állampapírt. Névértéke 1000 euró, a kibocsátáskori kuponja (kamata) 6%. Jelenleg szintén 7-8% körüli hozammal vásárolható. Aki dolláros állampapírt keresne, rövidebb távra a 2015-ben lejáró magyar állampapír lehet jó választás. Névértéke 1000 USD, kibocsátáskori kuponja (kamata) 4,75%. Jelenleg 5,5-6,5% körüli hozammal érhető el. Aki a nyugdíjra gyűjtöget dollárban, annak a 2041-ben lejáró magyar állampapír lehet kedvező fogás. Névértéke 2000 USD, a kibocsátáskori kuponja (kamata) 7,625%. Jelenleg 7,5-8% körüli hozamot biztosít vásárlójának.
A következő lépcsőfok a devizakötvények sorában a devizában kibocsátott hazai vállalati kötvények. Ezek közül az OTP és a MOL Magnólia kötvényével foglalkozunk, ezek a befektetők között a legkeresettebbek. Érdemes leszögezni, a kötvények által biztosított igen kedvező hozamok abban az esetben tekinthetők fixnek, ha valaki a vásárlás napjától megtartja a lejárat napjáig. Amennyiben valaki futamidő alatt szeretné visszaváltani, akkor a lekötéskori hozamnál akár magasabb, de akár alacsonyabb hozama is lehet, sőt lehet olyan eset is, amikor csak veszteséggel tud megválni befektetésétől. Tehát ezeket a befektetéseket érdemes lejárat végéig megtartani! Az OTP-nek több euró alapú kötvénye is elérhető, típusától függően eltérő hozammal. Egyik ilyen kötvénye a 2016-ban lejáró kötvény. Névértéke 1000 euró, kibocsátáskori kuponja (kamata) 5,27%. Jelenlegi hozama 9-10% között mozog. Szintén az OTP euró alapú kötvénye a lejárat nélküli kötvény, amelynek névértéke 1.000 euró, eredeti kuponja (kamata) 5,875%. Jelenlegi hozama 15% körül mozog. Érdekessége, hogy nincs lejárata, viszont az OTP 2016-ban névértéken visszahívhatja a kötvénysorozatot. Ha erre mégsem kerülne sor, akkor a kupon EURLIBOR +3%-ra változik 2016-tól. A következő kötvény a MOL Magnolia kötvénye. Ez egy átcserélhető kötvény. Névértéke 100 000 euró, eredeti kuponja (kamata) 4%, amit negyedévente 1000 eurónként fizet ki. Jelenleg 13-14% körüli hozammal forog. Érdekessége, hogy minden 100 000 eurónyi kötvény mögött 984 darab MOL részvény áll, vagyis ha valaki az átcserélési időszakban a kötvényt MOL részvényre cserélné, ennyi darab részvényt kap 1 kötvényért cserébe. Az, hogy érdemes-e átcserélni a kötvényt részvényre, az a mindenkori részvényárfolyam függvénye.