Most olvasom
A sztárépítész Ybl Miklós kétszáz éve

A sztárépítész Ybl Miklós kétszáz éve

A sztárépítész Ybl Miklós kétszáz éve

Ybl Miklós minden idők talán legnagyobb magyar építésze, a historizmus (eklektika) európai rangú képviselője volt. Jelentős műveivel nap, mint nap találkozhat a főváros és 
az ország közönsége, megcsodálhatja például az Operaház eleganciáját, ami egyedülállóan hű képet ad korának legmagasabb rangú ízléséről. Az idei esztendő Ybl-emlékév, amelynek során különböző programokkal állítanak emléket a világhírű építésznek.

A XIX. században rohamosan fejlődő, kapitalizálódó Budapesten hihetetlen gyorsasággal épültek a reprezentatív bankszékházak, bérpaloták és főúri lakok. Habár a korra jellemző neoreneszánsz stílus mindenütt jelen volt, Yblnek sikerült olyan egyéni kifejezésmódot találnia, hogy a tervei alapján készült épületek – bár tökéletesen beillettek a környezetükbe – egyértelműen mesterük névjegyét viselték. Német eredetű családból származott, apja jómódú kereskedőként dolgozott, ő maga kétszáz éve, 1814. április 6-án született Székesfehérváron.

 

A bécsi Polytechnikum elvégzése után már tizennyolc éves korában dolgozni kezdett a kiemelkedő építész, Pollack Mihály, a Magyar Nemzeti Múzeum alkotójának irodájában. 1840-től külföldön – Münchenben és Itáliában – képezte magát tovább. Hazatérve – mivel még nem vették fel a Pesti Építő Céhbe, és így nem vállalhatott munkát –, Pollack Mihály Ágost nevű fiával társult, közösen építették át Batthyány Lajos gróf ikervári kastélyát.

 

 

1847-től Fóton élt a Károlyi-család vendégeként, uradalmi építész lett, ekkor tervezte a Károlyiak fóti és radványi kastélyát, valamint a fóti és a kaplonyi templomot. Harminchét évesen feleségül vette Fóton a grazi születésű egyszerű nevelőnőt, Lafite Idát és 1851 nyarán, ifjú házasként visszaköltözött Pestre. Egyetlen gyermekük született, Félix, de később magukhoz vették Pollack Mihály unokáját, Máriát is. Első nagy alkotásai a keleti elemekkel tűzdelt romantikus stílus jegyében születtek: a fóti római katolikus templom, a pesti Nemzeti Lovarda, a Múzeum körúti Unger-ház, a Széchenyiek nagycenki temploma. Második itáliai tanulmányútja után az olasz reneszánsz stílus újjáteremtése foglalkoztatta. Ezt az életszakaszt a híres arisztokrata családok – többek között a Zichy, Festetics, Andrássy, Károlyi, Batthyány, Dégenfeld-Schomburg – számára tervezett pesti paloták, vidéki kastélyok és gazdasági épületek fémjelzik. „Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen” – mondta Festetics György, és példát mutatva elsőként építtette fel vele városi palotáját a Nemzeti Múzeum mögött (ma Andrássy Egyetem), s a példáját követte az arisztokrácia színe-java. Ybl életművében kiemelkedő szerepet játszottak a „mágnás negyedbe” tervezett épületek, s ez által a múzeum környékének képét alapvetően az ő művei határozták meg. Megállapíthatjuk, hogy a divaton kívül azért is ezen a területen alakult ki az arisztokrata fertály, mert akkoriban a Múzeumban ülésezett a Főrendiház. A Képviselőház palotája a régi Országház, mely szintén Ybl mester alkotása – ma az Olasz Intézet, rajza a húszezer forintos hátoldalán látható –, a Bródy Sándor utcában állt és ez komoly vonzerőt jelentett a főúri családok számára. Az alig négy hónap alatt felépült Képviselőházért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Érdekes adalék, hogy amiért az épület teljes bútorzatát Bécsből rendelték, a magyar asztalosok sztrájkba kezdtek és Ybl akkori, Üllői úti lakásának ablakait is betörték. Az ő munkássága nélkül Budapest nem lenne az a város, amilyennek ma ismerjük, még ha az idők során épületei egy részét elvitte a háború vagy elbontották. „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom” – vallotta a mester. A szomszédos Kálvin, akkor Széna téren is három épülete állt, közepén a gyönyörű Danubius szökőkúttal, amelyet szintén ő tervezett. Születését majdnem a véletlennek, avagy helyesebben bűnbocsánatnak köszönhette (Mert mutyi akkoriban is létezett!). A Pesti Hazai Első Takarékpénztár – 1867-ben átadott Reáltanoda utcai székházát, Ybl alkotását – szabálytalanságok miatt vissza kellett volna bontani. Ezért nagylelkű felajánlást tettek egy közkútra, amelynek kivitelezésére Ybl Miklóst, a bank „házi építészét” kérték fel, aki maga is szorgalmazta a közterületre helyezhető díszkút ötletét. Pest város közönsége örömmel vette a bankárok áldozatkészségét és a kutat eredetileg a Ferenciek terén tervezték felállítani.

 

Gerbeaud pavilon a Városligetben és a régi Országház

 

A csak magyar tervezők számára kiírt pályázaton öt művet fogadtak el a benyújtott tizenhatból. A zsűri az első díjat Czigler Győzőnek ítélte a pályaművéért, a megbízást azonban mégsem ő, hanem Ybl Miklós kapta. A kényes ízlésű és vastag pénztárcájú megbízók tetszését nem nyerte el a mű, mert nekik túl drága javaslat volt. A háborúban rommá lőtt kutat újrafaragták, s az Erzsébet téren állították fel 1959-ben. Ybl nagy jelentőségű középületei meghatározó szerepet játszottak Budapest építészeti arculatának kialakításában. „Elismert erős oldala volt az, hogy műveiben a szépség mellett a gyakorlati célszerűség kívánalmainak is mindenkor eleget tenni iparkodik, s tekintetbe veszi mindig a kor és a helyzet igényeit.” – mondta róla egyik kortársa. 1870-től sorra készültek legjelentősebb neoreneszánsz alkotásai: a Fővámház (a mai Corvinus Egyetem), a margitszigeti Margitfürdő, a Budai Takarékpénztár, a parádsasvári és parádfürdői kastély, a Ganz-mauzóleum, a budai Vár kiépítése, a Várkert Bazár és Kioszk. Ybl megtiszteltetésnek tartotta ez utóbbi megbízást, és nagy lendülettel kezdett neki a tervezésnek, ám egy váratlan esemény hátráltatta a munkáját. 1874. március 1-jén egy helyszínbejáráson meghűlt és tüdőgyulladást kapott.

 

Károlyi-kastély Fóton

 

Az orvosok gyógyfürdőbe küldték, de a mester annyira fontosnak tartotta, hogy haladjon a tervezéssel, hogy magával vitte az egyik rajzolóját, így a munka, ha lassabban is, de folytatódhatott. Hild József építész szakmai örököseként 1867-től vette át, és neoreneszánsz stílusban folytatta az addig klasszicista stílusban készülő Szent István-bazilika építését. Fő műve és egyben legszebb épülete, a budapesti Operaház 1875 és 1884 között készült el. Ennek tervezésére még 1873-ban nemzetközi tervpályázatot írtak ki, a bíráló bizottság Ybl tervét fogadta el, amelyet ő többször átdolgozott, felhasználva több pályamű elemeit. Európa egyik legszebb dalszínháza, amelyet nemcsak megjelenése, belső terei is a kor kiemelkedő alkotásává tesznek, 1884. szeptember 27-én a királyi család jelenlétében, a Bánk bánnal nyitotta meg kapuit. „Az Operaház a nemes ízlésnek, a fegyelmezett pompának lett a kifejezője. Egyben kitűnő bizonyítéka annak, hogy a historizmus idejében is jöhettek létre mesterművek. Az egyedüli nélkülözhetetlen követelmény az alkotó igaz tehetsége” – mondta Ervin, Miklós unokaöccse. Ybl nemcsak építészmérnök-tervező volt, hanem sikeres közéleti személyiség is, akit tehetsége és becsületessége miatt mélyen tiszteltek. Tagja volt az Országos Képzőművészeti Tanácsnak, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának, a Fővárosi Közgyűlésnek, majd a Képzőművészeti Bizottságnak, 1885-től a főrendiháznak, valamint alapítója a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek. 1882-ben fényes külsőségek közepette ünnepelték 50 éves építészi jubileumát, azonban a Magyar Tudományos Akadémia – jóllehet székházának építésében is részt vett – nem fogadta tagjai sorába. Ybl Miklós Budapesten halt meg 76 éves korában, 1891. január 22-én. Az ő nevét viseli többek között az 1953-ban alapított legrangosabb magyar építészeti kitüntetés, és a 2002-ben magyar csillagászok által felfedezett 166886 jelű kisbolygó is. Ybl eltűntnek vélt hagyatékának egy része a Bazilika egyik elfalazott helyiségéből került elő az 1950-es évek elején. A kortársak egyöntetű elismeréssel adóztak tehetségének, és közadakozásból szobrot állítottak neki a Várkert Kioszk kertjében, a mai Ybl Miklós téren.

Írta: Csontó Sándor

Fotók: a szerző saját gyűjteményéből, Stockfoto

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Vissza a tetejére