Most olvasom
Háború és tőzsde

Háború és tőzsde

Háború és tőzsde

Az este félhomályában, midőn az egész tábor már álomra hajtotta a fejét, a vezér hosszasan mérlegelte a tennivalókat: a harcosai felkészültek-e egy újabb támadásra, a tartalékok meddig elegendőek, az utánpótlás kellően biztosítva van-e, s a következő háborúba megéri-e kilovagolnia csapata élén?

Kikkel kell szövetségbe lépni, illetve kikkel kell harcba bocsátkozni, hogy a klán jövője biztosítva legyen, a település fejlődjön, épülhessen katedrális és egyetem, még több nyersanyag álljon rendelkezésre, és még több katona legyen hadra fogható? Stratégia és háború. Már későre járt, s a főnöknek álom jött a szemére. Holnap nincs iskola, de már le kell kapcsolni a számítógépet, mert bizony az ificsapatban holnap számítanak rá, bajnoki forduló, és a kedvenc töris könyvéből is szeretne még pár oldalt olvasni.

A mai tinédzserek számítógépes játékokon vívnak háborút, hol régi civilizációk vezéreiként, hol második világháborús harckocsik lövegtornyaiban. A valóságban a felnőttek az újságok gazdasági, politikai rovataiban, a televízió tudósításaiból értesülnek a világban zajló fegyveres konfliktusokról, háborúkból, melyek nagyon távolinak tűnnek, de néha annak hatásai igencsak kézzelfoghatók az emelkedő benzinárak, a cikázó tőzsdei árfolyamok képében.

 

A konfliktusok, a nézeteltérések, az érdekérvényesítés, a válságok egyik lehetséges végkifejlete a háború. Az államok és a korporációk gyakran kereskedelmi háborúba bocsátkoznak, a gazdasági társaságok felvásárlási háborút indítanak, az országok mostanság a költségvetési hiányukkal háborúznak. A háború (kiterjedt fegyveres konfliktus) tőzsdékre való hatását vegyük most alaposan górcső alá! Egy tőzsdei spekuláns (befektető) portfólióját miként is érintené, ha a világ valamely gócpontjában háború törne ki?

 

 

Ha békét akarsz, készülj a háborúra!

Minden országnak vannak védelmi kiadásai, amelyből finanszírozza a hadseregét, hírszerzését, az esetleges háborús kiadásait. A hadiipari cégek békeidőkben is jól prosperálnak, milliárd dolláros árbevétellel. Természetesen a cégek eredménytermelő képességét döntően határozza meg az, hogy az adott ország mennyit tud, akar áldozni hadikiadásokra, illetve a nagyvilágban zajlik-e olyan fegyveres konfliktus, ahol beszállítóként érdekelt.


Közeleg a hadiipari kiadások megnyirbálása?

Az amerikai katonai költségvetés a világon a legnagyobb. 2012-ben mintegy 671 milliárd dollár, ami magában foglalja az iraki és afganisztáni konfliktus költségeit is. Az USA-ban ebben az évben elnökválasztást tartanak, s a következő hónapok megválaszolandó kérdése lesz, hogy a tavaly nyáron elfogadott költségvetési plafon feltételéül szabták a törvényhozók, hogy a katonai kiadásokat a következő tíz évben csökkenteni fogják. A globális hadiiparnak nagy érvágás lenne. (Az USA az elmúlt tíz évben mintegy 1300 milliárd dollárt költött az al-Kaida elleni harcra, a közel-keleti háborúkra – ez az összeg a magyar GDP-től mintegy hússzor nagyobb). 
A védelmi költségvetés 2011-ben (milliárd USD): USA – 739.9, Kína – 89.8, Nagy-Brittania – 62.7, Franciaország – 58.8, Oroszország – 52.7, Szaúd-Arábia – 46.2. A GDP arányában: Szaúd-Arábia – 8.26 %, Omán – 6.42 %, USA – 4.91 %, Irak – 4.46%.

 

A háborúk csak ritkán tesznek jót a gazdaságnak

A második világháborúban, 1942-ben 17%-kal nőtt ugyan az amerikai GDP és csökkent a munkanélküliség, de a költségvetésnek 3000 milliárd dollárjába került, ami miatt jelentős adókat kellett kivetni. A vietnami háború jelentős inflációt okozott, amit a hetvenes évek olajválsága még tetézett is. Az a háború is jól példázta, hogy a hadiipari cégek profitáltak ebből, de a gazdaság egésze nem járt jól. Az iraki és afganisztáni háborúk az amerikai adósságállományt növelték, ahelyett, hogy gazdaságélénkítésre fordíthatta volna a kormányzat azt a pénzt. Ennek következménye a jegybanki kamatcsökkentés volt, ami hamarosan ingatlanválságba torkollott.

 

 

A hadiipar profitjai a tulajdonosokhoz vándorolnak, de nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a védelmi iparban dolgozók számát nagyon nehéz megbecsülni, mert egyszerre termelnek polgári és katonai célokra, számuk csak Amerikában meghaladja az egymilliót.

 

 

Tőzsdei reakciók

Egy háború kitörése még nem jelenti azt, hogy feltétlenül bármilyen tőzsdei reakciót is okoz. A második nagy világégés óta több mint száz helyi fegyveres konfliktus, polgárháború, törzsi háború, nemzetek közötti összecsapás volt már. A tőzsde szempontjából akkor bír ez nagyobb jelentőséggel, ha abban a geopolitikában vezető hatalmak, szövetségek érintettek valamilyen módon (pl. a hadi költségvetésükre ez hatással bír), vagy ha a világgazdaságra van közvetlen hatása. Egy afrikai etnikai népírtás sem kap akkora figyelmet, bármennyire is tragikus, mintha az olajkészleteket birtokló közel-keleti térségben törne ki háború és az olajszállító útvonalak biztonságát nem lehetne szavatolni. Amennyiben a világgazdasági nagyhatalmak területétől távol történnek a háborúk, a nyersanyagok kitermelését, az áruforgalmat nem befolyásolják, a térség politikai instabillá válása nincs hatással a világgazdaság vérkeringésére, akkor a tőzsdei reakciók is elmaradnak. A 2008-as orosz-grúz összecsapást is „csak” az orosz tőzsde (rubel árfolyama) érezte meg, Koszovó NATO támadásaikor a nyugati tőzsdék épp csúcsokat döntögettek, egyedül a kelet-európai tőzsdék reagáltak árfolyamcsökkenéssel. A tőzsde, mint a kapitalista rendszer egyik szimbóluma még a nagy sokkok idején is próbál működni, a hazai tőzsdén a háború alatt is folyt a kereskedés, ellenben a 2001. szeptember 11-i World Trade Centert ért terrortámadás következtében az amerikai tőzsde egy hétig zárva tartott. (Az al-Kaida tőzsdei ténykedésére vonatkozóan a támadás után hamarosan vizsgálat indult, s megállapítást nyert, hogy több tőzsdei termék esetében történtek nagy értékben eladások. A tőzsdék reakcióját pontosan lehetett tudni, a terroristák óriási pénzeket kereshettek.)

Könnyen beláthatjuk, hogy nem minden tőzsdei társaság részvényére hat egyformán a háború kitörésének, befejezésének híre. Természetesen létezik olyan, kézzel nem tapintható, általános piaci hangulat, amikor a hírek hatására kivétel nélkül emelkedik, illetve csökken az összes részvény árfolyama. A harci események közvetlenül hathatnak egy társaságra, például a Mol szíriai olajkitermelésére, vagy egy egész ágazatra, például az iraki olajkitermelő konzorciumokra, esetleg minden gazdasági kapcsolattal bíró vállalatra (államosítás, az adott országban dolgozó valamennyi külföldi vállalat munkavállalóját evakuálni kell).

 

Egy kép beszédesebb ezernyi szónál, az alábbi grafikonok szemléletesen mutatják, hogy az első reakciók okozta sokkot a piacok rendszerint gyorsan kiheverik, a hírek által generált árfolyamcsökkenések korrigálódnak (természetesen a mindenkori uralkodó trend meghatározó).

 

 

 

 

A különösen veszélyeztetett ágazatok: olajipari szektor, bankszektor, biztosítók, építőipar, autóipar, idegenforgalom. Közepesen érintett ágazatok: fogyasztási cikkek, távközlés, mezőgazdaság. Legkevésbé érintett a gyógyszeripar, oktatás, szeszesital készítés, szerencsejáték szektor.

See Also

 

 

Tőzsdei stratégiák

Egyik legfontosabb ökölszabály a befektetett tőke függvényében a kockázatporlasztás, szakszóval: diverzifikáció. Legyen többfajta részvény a birtokunkban, aminek az lehet a jótékony hatása, hogy egy különösen érintett cég, szektor teljesítménye nem fogja egyoldalúan befolyásolni az egész portfóliónk teljesítményét!

 

Jó érzékkel, meglátással egy közelgő háború rövid távon bizonyosan okozhat tőzsdei lejtmenetet, amiből kétféle módon profitálhatunk. Türelemmel kivárjuk az első heves árfolyamcsökkenéseket, hogy olcsón vásárolhassunk, illetve még időben eladunk, esetleg az esésre spekulálunk. Vagyis lehet az árfolyamesésre is spekulálni, tőzsdei szakszóval shortolni. Veszélyes, tapasztalatot és kockázattűrő képességet kívánó művelet lehet!

 

A pénz- és tőkepiacon járatos spekulánsok egy közel-keleti háborús konfliktus hírére merészkedhetnek az olaj árfolyamának emelkedésére spekulálni (határidős piacon, CFD-vel, tőzsdén kereskedett befektetési alapokkal – ETF-ekkel). Hogy az amerikai dollár és a svájci frank mutatnak-e erősödést ilyen esetben, annak megjóslására nem vállalkoznék. De annyi bizonyos, hogy ezen devizapárok árjegyzését nem lehet mellőzni. Az USD és a CHF ázsiója növekszik, amennyiben a pénz- és tőkepiaci hangulatban jelentős romlás tapasztalható. Volt idő, amikor az amerikai kötvénykereskedők lenézték a részvénykereskedőket. Az államkötvényekkel (vállalati kötvényekkel) való kereskedés hatalmas tétekkel folyik. Pár százalékos változások hatalmas nyereségeket, veszteségeket termelnek. Ez a piac a profi, szakmai befektetők terepe, de meg kell említeni, hogy ilyen is van. A mai történések közepette elég csak a spanyol, görög állampapír piacára gondolnunk, hogy ezt megértsük.

 

A közel-keleti status quo megtöréséről, egy esetleges Irán ellen indított háború hatásairól már modellek készültek, amit hasonlóan készítenek, mint egy számítógépes játékot. A XXI.század háborúi már félelmetesek lehetnek: a jövő (a ma!) fegyverei bonyolult, számítógépek által vezérelt rendszerek, ahol a repülőgép-hordozók és bombázók is csak egy láncszemek a rendszerben, a bevetési területen notebookkal kúszó katona, a feje fölött köröző pilóta nélküli repülőgéppel, a lézerrel megjelölt célpontokat a bombák maguktól megkeresik. A kommunikáció a világűrben keringő katonai kommunikációs műholdakon keresztül történik, s a hadműveletet irányító tábornok videojátékként irányítja a hadműveletet. Modern és félelmetes mindez, két tőzsdei spekuláció között inkább jobb is volna kimenni a meccsre, hogy megnézzem, miként játszik az ificsapat.

 


 

A Rothschild és Nyikita család tőzsdei ténykedése

 

Egy régi legenda szerint a Rothschild család annak köszönhette mesés vagyonát, hogy a waterlooi csata alakulását (1815. június 18.) Nathan Rothschild a helyszínen szemlélte, majd a viharos Csatornán átkelve, a győzelemről szóló hivatalos híreket megelőzve még az áremelkedés előtt kötvényeket vásároljon. Ezt a legendát többen megcáfolták már, Wellington herceg Napóleon feletti győzelmén mégis tetemes nyereséget zsebelhettek be a vörös cégtábla fiai a brit lejárat nélküli kötvényekkel (konzolokkal) való spekulációjukkal. 1815 júliusában nagy mennyiségben vásároltak konzolokat a névérték 60%-a körüli árfolyamon, s még ősszel, majd rá egy évre is vásároltak hasonló árfolyamon, amit csak 1817 novemberében értékesítettek 80% körüli árfolyamon. A nyereség mai árfolyamon számolva 600 millió fontot érne.

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Az oldalt a c o r a l d e s i g n fejleszti.

Vissza a tetejére