Most olvasom
Bitcoin, a virtuális aranyláz

Bitcoin, a virtuális aranyláz

Bitcoin, a virtuális aranyláz

Az aranyláz modernkori megfelelője nem akar csillapodni.
A virtuális pénz, vagyis a Bitcoin (BTC) a spekulánsok és érdeklődők látóköréből nemhogy nem került ki, de töretlen népszerűsége fokozódik.

Internetes aranyásók tömege, és a szerencsében bízó spekulánsok hada látja benne a meggazdagodást, míg mások a befektetési lehetőséget. Mi is ez a Bitcoin és mennyire alkalmas a tőzsdei spekulációra?

Aki még nem hallott volna róla, annak dióhéjban annyit kell tudnia a BTC-ről, hogy egy digitális fizetőeszköz, amely öt évvel ezelőtt indult hódító útjára. Legfőbb ismérvei az anonimitás és decentralizáltság. Elméletileg nem különbözik sokban azon pénzként funkcionáló dolgoktól, amelyeket egykoron kölcsönösen elfogadtak általános egyenértéknek, pénznek. A múltban lehetett az egy kagylódarab, só, marha, cigaretta, egy félbevágott kártyalap, ha az alapvető funkciókat be tudta tölteni, minthogy értékmérő, elszámolási egység, fizetési- vagy felhalmozási eszköz legyen. Ha a Bitcoinnal már lehet internetes áruházakban vásárolni, pizzát rendelni, spekulálni a kereskedelmére létrehozott platformokon, akkor bizony tekinthetjük pénznek. Mivel az új virtuális pénz a központi bankok, hatóságok, kormányok és pénzügyi felügyeletek hatáskörébe és ellenőrzése alá nem tartozik, érthető a vele szemben kialakult erős ellenállás.Mint minden jószágnak, amelyre van kereslet és kínálat, kialakul a piaca. Vagyis lehet adni, venni, még ha nem is a tőzsdék megszokott regulái közepette, hanem jóval szabályozatlanabb platformokon. Egy biztos, akit érdekel és extrém kockázatvállaló hajlandósággal bír, az a megfelelő platformokon spekulálhat a BTC árfolyamának alakulására. A két legismertebb tőzsde, ahol spekulálhatunk: Mtgox és Bitstamp. 
Az elmúlt évek sok mindenre megtanították a befektetőket. Tőzsdén szereplő cégek tűntek el a süllyesztőben, biztonságosnak hitt befektetések estek értékük töredékére. Szemlélhettünk a válság kellős közepén többszörösére felértékelődő tőzsdei árfolyamokat, az arany is megtöbbszörözte árfolyamát, régi menedékként mentsvárat nyújtva a befektetéseket biztonságban tudni szeretők számára. A jegybankok eközben irdatlan mennyiségű ingyen pénzt szórnak a piacra, aminek hatása az árfolyamok szárnyalása. A spekulánsok a biztonság Szküllája, és a magas hozam Kharübdisze között próbálnak meg lavírozni, ami nem könnyű dolog – gondoljunk csak a töredéküket érő görög állampírokra vagy az eltűnő ciprusi betétekre.

Van-e jövője? A kibocsátott Bitcoin mennyiség véges lesz, 21 millió darab, aminek a felénél tartanak jelenleg, vagyis egy idő után a „jószág” korlátos lesz, ha megéli. Vetélytársai már eddig is voltak – Litecoin vagy PPCoin –, de a BTC ismertsége megelőzi a vetélytársakét. A gazdasági híradásokban gyakran szerepelnek olyan hírek, hogy startup vállalkozások, befektetési társaságok, pénzváltó hálózatok is látnak fantáziát, lehetőséget az új őrületben. 
Visszakanyarodva a BTC-hez, az első dolog, ami megfogalmazódik az olvasóban: érdemes-e vele spekulálni? Egyfelől kellő információra van szükség, hogy ez mi is valójában, ez nem kis időt és energiát kíván tőlünk. Bankokban és befektetési szolgáltatóknál nem sok segítséget fogunk kapni, inkább kétkedőkbe ütközhetünk. Ne felejtsük el, ha valóban aranyat szeretnénk találni (jó spekulációs lehetőséget), akkor bizony kemény munkával kell ásni! Mélyen, sokat lapátolva, gyűjteni az információt, hogy megismerjük első körben spekulációnk tárgyát. Ehhez szerencsére számos, színvonalas és korrekt írás áll már a netezők rendelkezésére. A szerencsevadászokat mindig vonzotta az aranyásás, a meggazdagodás lehetősége. A modernkori aranyásók először azzal a gondolattal játszanak el, hogy az otthoni számítógépük fog számukra rögöket mosni: a gép szép csendben dolgozik, számításokat végez és ez a BTC bányászat termeli a pénzt a semmiből, de nagyon ritkán fordul elő, hogy a neten talál ránk a szerencse. A dörzsölt spekulánsok és a reménytelenek védőszentjéhez imádkozók természetesen eljutnak a tőzsdéhez, ahol még szerencséjük is lehet.
Azzal az illúzióval mindenképpen számoljunk le, hogy a mesés vagyonok számolatlanul menekülnek ebbe az új, virtuális pénzbe. A nagy pénzek a biztonságot keresik, annak megőrzésére törekszenek, nem pedig az eszement kockázatra. A spekulánsok (aranyásók) persze egészen más jellemzőkkel bírnak. A tőzsde hajlamos légvárakat építeni (jusson eszünkbe egy pillanatra a holland tulipánhagyma őrület, az ezredfordulós internetes tőzsdei cégek szárnyalására), s minden spekuláns álma, hogy egy ilyen légvár részese lehessen, lehetőleg akkor, amikor annak alapjait rakják még. Sajnos még nem született meg az az ember, aki meg tudná mondani, hogy a BTC sztori már egy kifulladóban lévő légvár, vagy még most is az alapjait rakosgatják. Egy biztos: a sztori benne van, nagyon hektikusan fog mozogni az árfolyama, ami magában hordozza a többszöröződést (még erről az árfolyamszintről is, ami a cikk írásakor 126$) és a nullázódást is.

Chaplin Aranyláz című filmére gondolva, én személy szerint nem mernék nagyobb összeget kockáztatni, mint amennyit egy évben lottóra költök. Az esélyünk ott nagyságrendileg egy a negyvennégymillióhoz, ami nem hangzik túl bizalomgerjesztő aránynak. Inkább BTC? Nem javasoljuk, hogy a virtuális pénz segítségével komolyabb összeggel „játsszon” valaki, mert könnyen úgy járhatunk, mint a filmbéli szegény aranyásó, aki éhségében (szegénységében) saját bakancsát főzte meg ebédre. A BTC árfolyamának alakulása kiszámíthatatlan és megjósolhatatlan, rövid és hosszú távon egyaránt. Úgy billeg, s oly ingatag, mint az Aranylázban a szikla szélére épített kunyhó, melyből a lakók próbálnak kimenekülni. A BTC tőzsdei ára csak ebben az évben száguldott ötven dollárról egészen kétszázhatvanig, hogy utána gyorsan az ötödére essen – a tőzsdei berkekben járatos füleknek furán hangzik, de annak már nincs is hírértéke, ha csupán 15%-t változik az árfolyama.
Nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy a távoli jövőben egy virtuális pénz (talán a BTC) alkalmas lehet majd pénzügyi-tőzsdei befektetésekre, a befektetések fedezésére – ha azoknak esik az árfolyama, a virtuális pénzé emelkedik. 
Ha a Bitcoin sztori felkelti az érdeklődésünket és kutakodunk kicsit utána, akkor könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy minél többet tudunk meg róla, annál jobban érdekfeszítőbbé válik a téma. Annál izgalmasabb a problémakör, elgondolkodunk jelen pénzügyi, gazdasági, banki rendszerünk visszásságain, s a BTC iránti kétkedésünk és iránta érzett távolságtartásunk kezd foszladozni.

A Bitcoin egy digitális fizetőeszköz, a bitcoinokat (BTC) kezelő rendszer. A Bitcoinok csak az elektronika és az internet világában léteznek, fizikai valójuk nincs, bár erre irányuló fejlesztések már indultak. Használatuk egy nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető kliensprogram segítségével lehetséges. Bitcoinhoz jutni vásárlással, azok termék vagy szolgáltatás ellenében való elfogadásával, vagy bányászattal lehet.

 

Biztonság: A Bitcoin rendszerét egy teljesen decentralizált, igen erősen védett és biztosított P2P hálózat alkotja. Ha valaki szándékosan szeretne csalni, akkor a hálózatot alkotó gépek több mint a fele fölött kellene rendelkeznie.

Anonimitás: a rendszer teljesen anonim, mivel a számlacímek nem többek egy matematikai algoritmus által előállított hosszú betű- és számsorozatnál, és senki nem köteles megadni hozzá semmilyen adatot magáról. A számlák közötti utalást a hálózat minden egyes tagja látja ugyan, de csak a tranzakcióban résztvevő „számlaszámokat” és az összeget, a számlák beazonosítása lehetetlen. Nem véletlenül hozták gyorsan hírbe a rendszert a sötét webbel (pl. Silk Road), ahol minden létező illegális dolog gazdát cserél.

Védelem: a virtuális pénztárcákban tárolt Bitcoinok felett csak a tulajdonos rendelkezhet. A rendszernek nincs lekapcsolható központja, ezért a számlákat befagyasztani és a rajtuk tárolt összegeket lefoglalni sem lehet. 

Számítógépes bányászat: A Bitcoint speciális számítógépekkel bányásszák, a hálózathoz kapcsolódó gépek matematikai számítási műveleteket végeznek, s a számítást elvégző és publikáló gép tulajdonosa kapja az újonnan bányászott pénzt. Jelenleg 25 BTC kerül ki a számítógépek tárnáiból tízpercenként. Ezt az utat elvethetjük, mert az otthoni gépünk nem bírná az éles versenyt. Marad a vásárlás és a spekuláció.

 

Írta: Tóth-Szoták Attila

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Vissza a tetejére