Most olvasom
A modernkori alkímia, avagy a pénzcsinálás művészete jelenleg a tőkepiacokon

A modernkori alkímia, avagy a pénzcsinálás művészete jelenleg a tőkepiacokon

A modernkori alkímia, avagy a pénzcsinálás művészete jelenleg a tőkepiacokon

Remélem, az erős forint hatását kihasználva nagyon sok olvasónk most éppen valamely bajban lévő dél–európai ország gazdasági fellendülését támogatva a déltengereken múlatja a napokat, vagy éppen a legendás „hadd dolgozzon a pénz” mondat megvalósításának keretében pénze valamely fix lekötésben kamatozik, így véletlenül sem gondol a pénzcsinálásra a pénzpiacokon.

Akiknek még ez az erős forint is túl drága, az vagy itthoni pihenést választ, hogy pár napra ki tudjon kapcsolni, vagy „kénytelen” a pénzcsinálás mindennapi teendőivel foglalkozni. De hogyan jön ide az alkímia? Hiszen bármi is volt régen, vagy bárminek is gondolták az alkímiát, ma közönséges fémek arannyá és ezüstté változtatásának és más kapcsolódó mágikus praktikáknak az áltudománya. Legalábbis így él a fejekben. Ha megfigyeljük jelenleg a piacokat, mintha tényleg egy alkimista laborban lennénk, hiszen ami most megy a piacokon, nem más, mint a „semmiből várat” effektus modernizált változata. De miért is gondolom ezt? Nézzük végig a piacokat és a végén Önök is beláthatják, tényleg így van. Ha először a saját piacunkat tekintjük, kifejezetten nehéz dolga van a piaci alkimistáknak. Alacsony forgalom, szűkös kínálat, „enyhe” piacbefolyásoló állami döntések sora teszik kiszámíthatatlanná és egy 5000 méteres akadályfutássá a hazai pénzpiaci pénzkeresést. Ha valaki az elmúlt hetek lottóötösének biztonságos befektetést keres, nyilvánvalóan állampapírt fog választani 7–8 % körüli éves hozammal. A hozam nagysága a lekötési idő függvényében változik. Aki hozam tekintetében ennyivel nem elégszik meg, továbbléphet a vállalati kötvények birodalmába, amelyek még mindig bizonyos szempontból kockázatmentesnek tekinthetők. (Természetesen csak abból a szempontból vizsgálva, hogy mint kötvények, normál esetben a lejárat végén kifizetik a tőkét + a futamidő alatt fizettek kamatot) Most azzal nem foglalkozunk, hogy a vállalati kötvények, mivel nem államilag garantáltak, egy kibocsátó cég csődje esetén jelentős fájdalmat okozhatnak a kötvénytulajdonosoknak, de feltételezzük, hogy a befektetők olyan vállalati kötvényeket vásárolnak, amelyek nem mennek tönkre a futamidő alatt. Ezek a kötvények jellemzően valamekkora kamatprémiumot kénytelenek fizetni (ez 2–3 % többletkamatot jelent az állampapírokhoz képest, az „állami garanicátlanság okán”. Akik nem forintban, hanem devizában szeretnének pénzt lekötni, azoknak továbbra is a devizás vállalati kötvényeket érdemes figyelniük (lásd korábbi írásunkat az előző számok egyikében).

 

Akinek ez kevés, az még manapság is a BÉT-re merészkedik ki leggyakrabban. Hiszen bármennyire sárga, bármennyire savanyú, mégiscsak a miénk. Tehát aki forintban szeretne a kötvényeknél nagyobb hozamot elérni, nyilvánvalóan hazai részvényt keres. De melyiket? Egyszerre könnyű, és egyszerre nehéz a válasz. Ha valaki „biztosra” akar menni, nyilvánvalóan az OTP, MOL, Richter trióból válogat, vagy fél szemmel esetleg az EGIS, Mtelekom papírjait figyeli. Persze biztos a halálon kí­vül kevés van, de ezek a papírok mindegyikére igaz az, hogy nagy valószínűséggel tönkre nem mennek, tehát elsősorban a belé­pési és kilépési árfolyamra kell koncentrálnunk. Mivel a külföldiek döntően az OTP-vel foglalkoznak, jelenleg a bankpapírnak van akkora forgalma, hogy a hosszabb távú befektetési stratégia mellett bátor vállalkozók akár napi ügyletekkel is próbálkozhatnak. Manapság sok ügyfél jegyzi meg nekem, nem lehet semmit csinálni, mert alacsony a forgalom. Ez részben igaz, de csak részben. Hiszen, ha nem Soros Györgyként ügyletelünk naponta 500 000 darab OTP-kel, akkor akár pár ezer darabos OTP készletünket is el tudjuk adni, vagy meg tudjuk venni nap mint nap. Amíg ezt meg tudjuk csinálni, kit érdekel a forgalom? Az árfolyam az, ami érdekeljen minket! A jelenlegi nyári időszakban azt látom, hogy 3400 Ft vagy alatta meg kell venni a papírt, ha pedig 3600 Ft vagy felette tartózkodik, érdemes tőle megválni. Nyilvánvaló, ha ebből az említett sávból valamelyik irányba intenzíven kilép, akkor a stratégia átdolgozása szükséges. A Mol már egy kicsit nehezebb pálya, mert a napi forgalom jóval alacsonyabb, mint az OTP-é, viszont mivel pénzpiaci válság van, fundamentálisan sokkal stabilabbnak érzem a papírt. Ennek köszönhetően az árfolyam volatilitása valószínűleg alatta marad a bankpapírénak, viszont annyira a kefét sem kell rágni az árfolyam alakulása miatt. 16 000 Ft vagy alatta sávosan bátran vehető, 18 000 Ft körül meg el lehet kezdeni eladni. Nekem a titkos álmom a 20 000 Ft, tehát aki több csomag Mol-t tud venni, az képezhet akár egy csomagot a kerek szám eléréséig. A Richter, mint defenzív papír, nagyon stabil, viszont számottevő forgalom nélkül pár ezer darabbal jelentősen bemozdítható az árfolyama. Nagyobb portfóliókba mindenképpen ajánlott, akár hosszabb távra is, amolyan „saját nyugdíjalap” kialakítására is alkalmas. Az EGIS esetében a kis forgalom nagy hátrány, de fundamentálisan stabil a cég, nagyobb portfóliók töltelék papírjaként kiváló. Az Mtelekom pedig az osztalékhívők „szent” papírja, bár én személy szerint kevésbé szeretem, ebben a papírban kicsit átírva látom az eredeti dalt: „osztalék és semmi, a vágyam csak ennyi, és csendben elmenni tovább.” Ha valaki nagyobb izgalmakra vágyik, nagyobb kockázat mellett, akkor az ő számára tág teret nyújt a BÉT „gagyi papír szekciója”, ahonnan nem emelnék ki papírt, mert nem szeretnék megsérteni senkit. A befektetők úgyis ismerik e szekció minden „szépségét”, aki pedig nem, annak azt javaslom, ne merészkedjen a „Minotaurusz labirintusába”, mert higgyék el, manapság nincs Ariadné, vagy ha van is, a válság miatt nincs fonala, és az ember könnyen otthagyja a fogát a „szörnynek”.

 

Ha továbblépünk a nemzetközi piacok felé, mintha a Földről elindulnánk az Univerzum felé. Kitágul a tér, viszont nem lett és nem is lesz könnyebb dolgunk. Mint Kevin Costner a Waterworld-ben, mindenhol csak víz, sehol nem látszik egy talpalatnyi szárazföld, de a legendák szerint létezik, és mindenki azt akarja megtalálni. A nemzetközi piacokon is ez a helyzet, végeláthatatlan lehetőségek a piacokon, és ebből a végeláthatatlan dologból szeretne mindenki valamilyen számára kedvező hozamot elérni. Ha a befektetők elhiszik, hogy az eurózóna nem dől össze, akkor a jelenlegi PIIGS válság nagyon kedvező kötvényhozamokkal kecsegteti az érdeklődőket. Csak abban kell hinni, hogy ezek az országok nem fognak csődbe menni, mindig teljesítik fizetési kötelezettségüket. Ha ez így lesz, akkor egy spanyol, portugál vagy olasz kötvény nagyon jó befektetés lehet leendő euró kötvénytulajdonosoknak. Ha valakinek ez mégsem elég, választhatja valamelyik részvényt. A nemzetközi piac hátránya, hogy a hazai piaccal szemben sokkal kevesebb információ érhető el a papírokkal kapcsolatban, tehát ebben az esetben érdemes kikérni befektetési tanácsadójuk véleményét, tanácsát. Sok befektetési cégnél rendelkeznek egy adott országgal kapcsolatban modell- és/vagy mintaportfólióval, ahol megszűrve az adott piacot, kínálnak a befektetőknek a papírokról információkat, piaci stratégiákat. Természetesen nem ennyi a világ, ha valaki nem talál kedvére való részvényt, irány a net, és kereshet saját magának tetszőt. Ebben segíthetnek esetleg a külföldi gazdasági, tőzsdei témájú nyomtatott, vagy online felületek. Aki nem rövidtávú, hanem inkább közép, vagy hosszú távra keres külföldi részvényt, érdemes olyanban gondolkodni, amelyeknek tevékenységi köre „válságálló”. Vagyis enni, inni, világítani a válságban is kell. Amikor válság van, érdemes a defenzív papírokat keresni, ha viszont véget ér a válság, az intenzív növekedési szemléletű papírok felé fordulni. Ez az egész világot fogvatartó pénzügyi válság nem holnap fog véget érni, de ez jó lehetőség is azoknak, akik a pénzpiacokon szeretnének spekulálni.

 

Sokan izgulnak az euró miatt, mi lesz vele, megszűnik, nem szűnik, most gyenge, mikor lesz erős? Nézzék meg, lehet hogy az előző időszakhoz képest az euró gyenge, de valahol nem is baj, hogy gyenge, hiszen az egész eurózónát szponzoráló német gazdaság viszont jól járhat a gyenge euróval, mert ez versenyképességi előnyhöz tudja juttatni. Így kaphatják vissza azt a pénzt, amit a „kis disznókra költenek”. Ne feledjenek egy dolgot, a spekulánsoknak is van euró alapú befektetésük, ha borulna az euró, ők is veszítenének. Nekik nem a teljes összeomlás a jó, hanem az állandó bizonytalanság által generált volatilitás. Hiszen azt már évszázadok óta köztudott, hogy zavarosban a legjobb halászni.

 

Ha vigyázó szemünket az óceán másik partjára vetjük, mit látunk? Valami hihetetlen dolgot. Mintha egy másik világot látnánk. Válság ide, válság oda, az amerikai indexek csúcsra járatva, a jelentési szezonokban a cégek nagyobb része javítani tud az eredményén. Ben apót (a FED elnöke) Chuck Norris segíti, vagy egy mentalista? Nem tudni, de azzal hogy a 100 dolláros klisét az elmúlt időszakban szinte folyamatos műszakban használták, megtette a hatását. A nagy kérdés az, a problémákat egy baromi nagy szőnyeg alá söpörték, vagy nincs is probléma? Probléma biztos ott is van, de a dollár világuralma egyelőre megvédi az USA-t az összeomlástól. De jön-e Michael Douglas, és ha igen, mikor? Amíg a mozikban nem adják az Összeomlás című filmet, addig a dollárban befektetni kívánók bátran csipegethetnek az S&P 500 indexben szereplő részvényekből.

 

See Also

Devizapiaci alkimisták pedig, akiknek minden nap szükségük van az adrenalinfröccsre, mostanában nem panaszkodhatnak. Az EUR/HUF kellően sokat mozog 285 Ft és 300 Ft között, köszönhetően Timurnak és csapatának, akik Don Quijote és Sancho Panza-ként veszik fel a harcot az világ ortodox szélmalmaival. De az EUR/USD rajongók is mindig találnak pár száz pip-nyi elmozdulást ebben az 1,2–1,3-as erőtérben. De lehet nyugdíjalapot képezni 1,2-nál az EUR/CHF párban is, és a Távol-Kelet rajongóinak is mindig találni lehetőséget egy-két körre az EUR/JPY illetve az USD/JPY párokban.

 

Ha valaki jelenleg óvatos duhaj szeretne lenni, és akár forintban, akár devizában megelégszik a részvényeken viszonylag gyorsan elérhető 3–5 %-os nyereséggel, azok az a sok kicsi, sokra megy alapon, éves szinten viszonylag kedvező hozamokat érhet el. Aki pedig a devizapiacon törekszik az óvatosságra, ott is igaz, ha ma elviszed a biztos nyereséget, holnap új napra ébredsz, és nyithatsz újabb pozíciót. Akinek pedig a fent említett stratégiák egyike sem kielégítő, az keresse tovább az aranycsinálás lehetőségét. Nem nehezebb, mint pénzt csinálni ma a pénzpiacokon, viszont ne feledjék: nem minden arany, ami fénylik!

 

Írta: Ziegler Mátyás

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Az oldalt a c o r a l d e s i g n fejleszti.

Vissza a tetejére