Most olvasom
Negyed évszázadnyi felfedezés – Land Rover Discovery 1989-2014

Negyed évszázadnyi felfedezés – Land Rover Discovery 1989-2014

Negyed évszázadnyi felfedezés – Land Rover Discovery 1989-2014

Huszonöt évvel ezelőtt látta meg a napvilágot a Land Rover talán legsokoldalúbb típusa, a hétköznapi komfortot kompromisszumoktól mentes terepalkalmassággal társító Discovery, amelynek nem mellékesen az egész márka az életét köszönheti. A történet persze jóval korábban, szomorú körülmények között kezdődött…

British Leyland. Ezt a nevet ma már csak az igazán tájékozottak ismerik, pedig a hatvanas évek végén két, korábban független autógyártó egyesülésével létrehozott vállalat a brit autóipar legnagyobb oszlopa volt – vagy mondjuk így, lehetett volna. A cég azonban rosszul mérte fel márkái értékét, és a személygépkocsi-gyártásra helyezte a hangsúlyt, a perifériára szorítva a Land Rovert, a világ második legöregebb terepjáró márkáját. Tévedésüket tíz évvel és egy igazgatóváltással később felismerték, szabad kezet és kellően gazdag forrásokat garantáltak a márkának. A mérnökök villámgyorsan léptek; az addig édestestvérként kezelt Land Rover és Range Rover modellek ekkor váltak markánsan eltérő karakterű termékcsoportok névadójává és filozófiai vezetőjévé.

 

 

Csakhogy ez a polarizálás lefedetlenül hagyta a piac közepét – pont azt a területet, ahol a japán és részben az amerikai 4×4-es gyártók új koncepciók szerint épített járműveikkel (a Jeep Cherokee-val, a Mitsubishi Pajeróval és társaikkal) korábban elérhetetlen vásárlói célcsoportokat hódítottak meg. Az angoloknak lépniük kellett, mégpedig gyorsan, mert az olajválság egyik hagyományos termékcsoportjuknak sem tett jót.

A Land Rover ezért mindent feltett egyetlen lapra. Bezárta mind a tizenhárom gyártóüzemét, amelyet az elmúlt évtizedekben a világ különböző pontjain, az azóta megcsappant kereslet kielégítésére felhúzott, és az így befolyt forrásokból finanszírozta a japánok elleni titkos csodafegyvert: a Jay projektet.  

 

Az érdemi munka 1986 körül vette kezdetét. A költségtakarékosság égisze alatt a tervezőknek raktárról kellett dolgozniuk, ezért az új, köztes modellt egyfajta egyszerűsített Range Roverként képzelték el: ugyanaz a futómű, motor és formavilág, de a költséges sallangok, drága finomságok elhagyásával. Időközben váratlan sikereket ért el a nemzetközi színpadon a megújult Range Rover, és az így befolyt összegekből végül életre kelhetett a későbbi Discovery. A vezetőség 1989 augusztusára kérte a tervezőktől a végleges prototípus elkészítését.

 

 

 

Bármennyire is ügyelniük kellett a költségekre, azt a Land Rover fejlesztői is tudták, hogy egy lebutított Range Roverrel kettős öngólt rúgnának, ami az új modell mellett a prémium donor hírnevét is besározná, ezért muszáj volt valami újdonsággal előrukkolniuk. A megoldást a marketing részleg találta meg: a Discovery a feltörekvő társadalmi réteg életmód-autója, míg a Range Rover azoknak készül, akik már befutottak. Ehhez a filozófiához igazodott az új modell formaterve is: hogy eltereljék a figyelmet a Range Rovertől átvett karosszériaelemekről és a konszern személyautóitól kölcsönzött lámpatestekről, radikális felépítményt varázsoltak az eredetileg csupán háromajtósként kínált autóra. A hátsó üléssor fölött, a hosszanti tetőkeretbe illesztett ablakocska a tető lépcsőzetes, jobb helykínálatot eredményező vonalvezetésével együtt a Discovery védjegye lett.

 

Ennyivel azonban nem érte be a cég vezetése. Radikális eltávolodást kért az innentől Defender néven futtatott igavonó modelltől, de az elegáns Range Rover luxusától is. A belsőépítészeti munkákat ezért egy független stúdióra bízták, akik az autós történelem egyik leginnovatívabb utasterét álmodták meg. Az imént említett ablakocska mellett világos belső színvilág, puha tapintású műanyagok, és egy sor, akkoriban felfoghatatlanul praktikus megoldás várta a vevőket. Voltaképpen nem is autót, hanem életmód-kiegészítőt terveztek, és bár extravagáns ötleteik jelentős része (például a kormánykerék közepébe süllyesztett napszemüveg-tartó) nem jutott el a sorozatgyártásig, a Land Rover egy csapásra a kategória élére katapultálta magát. A szaksajtó véleménye egybehangzó volt: ha a sorozatgyártás minősége megfelelő lesz, a japánok felköthetik a gatyájukat.

 

 

A Discovery tehát afféle lifestyle kiegészítőként született meg, ám volt egy rendkívül fontos előnye versenytársaival szemben: mivel műszaki alapjait a Range Rover adta, terepképessége messze kiemelkedett a mezőnyből, amit az elkövetkező évek során extrém kihívásokkal hangsúlyozott ki a gyár.

 

A modell egyetlen igazi hátrányát, a háromajtós kialakítást két éven belül orvosolták, és innentől szabad volt az út a karrierépítés előtt. A cég azon döntéshozói, akik eredetileg féltették a Range Rover pozícióját az újonctól, kellemesen csalódtak: a Discovery megjelenése újabb lökést adott a luxus-terepjáró fejlesztésének, a két modellcsalád egymást kiegészítve és támogatva indult meg a fejlődés útján.

 

 A  formabontó dizájn hallatlanul sikeresnek bizonyult; olyannyira, hogy a második generációs modell, amely vadonatúj műszaki tartalommal lépett színre 1998-ban, a felületes szemlélő számára nem volt több ráncfelvarrásnál. A formai azonosság ellenére minden porcikája vadonatúj volt persze a típusnak, ami a minőség és a teljesítmény szempontjából egyaránt jót tett a Discoverynek. Ráadásul ekkoriban jelent meg a kistestvér, a Freelander, ami felfelé mozdította el a modellt. Modernebb motorok, jobb helykínálat, forradalmian új klímaberendezés, fejlett, elektronikus támogatású futómű tette értékesebbé a típust.

 

 

 

Amikor tehát a XXI. század elején eljött a modellváltás ideje, már egyértelműen kijelölt úton haladtak a tervezők. A lépcsős tetővonal jelképessé simult, de az oldalsó kisablakok megmaradtak. A fejlett technológiák sora kiegészült a szabadalmaztatott Terrain Response funkcióval, amely a futómű, a hajtáslánc és az elektronikus segédrendszerek beállításainak összehangolt módosításával teremtett ütőképes terepjárót, dinamikus országúti cirkálót vagy komfortos városi jószágot a Discoveryből. 

 

See Also

Nem véletlen, hogy a hármas széria pályafutása alatt több mint 110 nemzetközi díjban és elismerésben részesült olyan innovációiért, mint a félig alvázas, félig önhordó karosszéria-szerkezet. Összesen csaknem 900 000 darab Discovery készült a modellszéria első húsz évében. Amikor tehát a jelenlegi, negyedik generációs modell 2010-ben a színre lépett, rendkívül magas elvárásoknak kellett megfelelnie. A hármas szériával számos ponton közösséget vállaló modell örökségéhez híven a prémium személyautók kényelmét és előre mutató felszereltségét egyesíti vérbeli terepjáró-képességekkel.

 

 

Ami a jövőt illeti, a Land Rover nem árul zsákbamacskát: a közelmúltban bemutatták a új generációs Discovery előtanulmányát, amely az ikonikus formavilág merész újraértelmezésén túl soha nem látott vezetés­támogató technológiákkal kápráztatta el a közönséget. Az autó előtti terepet lézersugárral térképezi fel, illetve kamerákkal a szélvédőre vetíti az autó, az ülések egészen fantasztikus módon variálhatók át, és ha úgy hozza a szükség, a vezető akár kiszállva, a távolból is elirányíthatja autóját, ami különösen hasznos lehet kockázatos terepszakaszok vagy szűk városi parkolók meghódítására. De minden innovációnál fontosabb, hogy a cég (ahogy annak idején a Land Roverrel és a Range Roverrel is tette) a jövőben nem egyedi termékként, hanem modellcsaládként tekint a Discoveryre. Huszonöt év után tehát saját jogú márkává érett az egykori forradalmár: ennél nagyobb elismerés nem is érhet automobilt.


 

Nem játékszer: terepjáró

 

Kényeztető belső tere és igényes megjelenése alapján átlagos szabadidőjárműnek hihetnénk, de a Discovery kőkemény terepjáró, amiről a világ leg­kíméletlenebb expedícióin tett tanúbizonyságot. A legendás Camel Trophy-k és az azt felváltó G4 Challenge után két éve egy igazán különleges útra indult a Discovery egymilliomodik leggyártott példánya: negyedmagával Angliából Kínába autózott el, tisztelegve egy 1956-os privát expedíció előtt. Ötven nap alatt közel 13 ezer kilométert tett meg a jótékonysági célú expedíció, amely útja elején Magyarországon is megpihent, és amely egymillió angol fontnyi (390 millió Ft) adományt gyűjtött össze a Nemzetközi Vöröskereszt számára.

 

Írta: Svékus Gergely

Fotók: Press

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Az oldalt a c o r a l d e s i g n fejleszti.

Vissza a tetejére