Most olvasom
Világhíres magyar elmék II.

Világhíres magyar elmék II.

Világhíres magyar elmék II.

A mai, fiatal generáció már nem ismeri, pedig két évtizeddel ezelőtt még nélkülözhetetlen adattároló volt a floppy. A házak tetejére szerelt napelemek ma már mindennapos látványnak számítanak hazánkban is. Mi a közös bennük? Mindkettő magyar találmány, de míg az egyiket a politika süllyesztette el, a másik a tengerentúlon világhírű lett.

Merevlemez a zakózsebben

A floppy feltalálója, Jánosi Marcell 1931. december 5-én született Budapesten. 1954-ben a Műegyetem gépészmérnöki karán, nappali tagozaton végzett, de iskolái mellett már 1946-tól folyamatosan dolgozott, a hegesztő, marós és a köszörűs szakmát is elsajátította. Első alkalmazásra kerülő konstrukciója 1949-ben egy lágyvas-tárcsás daraboló gép volt. Kiváló matematikusként 1951-től a Műszaki Egyetem matematikai tanszékén óraadó, esti tagozatos egyetemi hallgatókat oktatott. Ezt követően, 1952-ben a Pénzszekrény Gyárban már komolyabb tervezési munkákat kapott, páncélszekrény biztonsági zárainak tervezését bízták rá. Később a Telefongyár technológia fejlesztési osztályán és a Kohó és Gépipari Minisztériumban a Híradástechnikai Igazgatóságon csoportvezető mérnökként, új technológiai eljárások célkitűzéseivel és bevezetésével foglalkozott (nyomtatott áramkör, fémfröccsöntés, stb.). Közben különböző tervezéseket vállalt: felépített egy saját tervezésű, automatákkal berendezett, gyémánt fúrására szolgáló üzemet, hidraulikus műanyag fröccsgépet, kondenzátormérő automatát, bór-karbon ellenállás gőzölő berendezést, menetmángorló automatát. 1957-ben „szerencsére” kitették a minisztériumból a BRG-be (Budapesti Rádiótechnikai Gyár) főtechnológusnak. Első munkája az emblematikus Calypso magnetofon volt, amelyből százezer darabot gyártottak hazai és nyugati piacra. Ez a príma, szalagos magnó a korabeli házibulik nélkülözhetetlen eszköze lett, vele tanult meg rockandrollozni a fél ország. Jánosi és kollégái kb. harmincféle kommersz és professzionális magnetofon típust terveztek, nagyjából százötven milliárd forint össztermelési értékben.

Calypso magnó és floppylemezek

A magnetofon-technika hazai fejlesztésében végzett munkásságáért 1975-ben a Magyar Népköztársaság Állami Díjának II. fokozatával tüntették ki. 1970-től azonban már számítástechnikával is elkezdett foglalkozni. Az alábbi berendezések tervezését is ő végezte, illetve vezette: SLK-4 típusú kazettás adatrögzítő (lyukszalagos gépek kiváltására), EC 9006-os kazetta-mágnesszalag konverter, MCD típusú Micro floppy, ABC 80 típusú svéd PC-hez kazettás adattároló, MC 3810 típusú adattároló (Commodore, Sinclair, Atari, Acorn PC-khez) Fokgyem plotter. Alkotásai közül kiemelkedik az MCD típusú mikro floppy, a 3,0”-os, úgynevezett kazettás floppy. Jánosi szabadalmat nyújtott be az új adattárolóra, a kazettás lemezre, vagy, ahogy akkoriban nevezte, a „hajlékony merevlemezre”. Olyan zseniális megoldásról volt ugyanis szó, amelyet ki lehetett venni a számítógépből, bárhová magával vihette a felhasználó, és természetesen más gépekbe is illeszthető volt – 40 év távlatából ez ma hihetetlennek tűnik. Az akkoriban világszerte úttörőnek számító eszköz megvalósítása azonban rendkívül lassan haladt, elsősorban azért, mert nem illett bele a szocialista blokk számítógépes fejlesztéseinek irányvonalába. Hiába jegyezték be már 1974-ben a szabadalmat („kazettás forgó hajlékonylemezes tároló rendszer”), az első működő prototípussal csak 1979-re készült el Jánosi Marcell. Az MCD-1 nevű mikro floppy kazettája egy 3 hüvelyk átmérőjű mágneslemezt tartalmazott, ennek egyik oldalát használta adattárolásra. Tervezett elméleti kapacitása 200 kilobájt volt. Hiába látogatott el a Commodore alapítója is a gyárba, csalódottan távozott, mert a magyar vállalat vezetése elutasított minden megkeresést. A korabeli politika megtiltotta a találmány világkörüli elterjedését, így óriási gazdasági lehetőségtől és jelentős bevételektől esett el. A szabadalmi idő lejártával bárki felhasználhatta Jánosi találmányát, amit az IBM és a Sony fejlesztései tettek végül világhírűvé. Utolsó említésre méltó munkája egy mikro áttétellel egybeépített, apró motor volt Lego játékhoz, amelynek gyártására egy önálló üzemet hoztak létre. Sajnos pénzhiány miatt később teljesen a Lego tulajdonába került az üzem, ami száz magyar embernek adott munkát évi kb. egymillió dollár feletti export árbevétellel. A magyar hardveripar Rubik Ernőjének nevezett Jánosi Marcell a korát évtizeddel megelőző floppylemezzel örökre beírta magát a számítógépes perifériák történelmébe. E kiváló mérnök-konstruktőrünk alig három éve hunyt el.

Hivatása: Naplopó

 

Magyarországon szinte senki sem ismeri a nevét, az USA-ban ellenben, ahol élete javát töltötte, tisztelettel „Sun Queen”-ként, Napkirálynőként emlegetik. Ki volt ez a hölgy, akinek legismertebb szabadalma, az első, szoláris fűtési rendszerrel működő napház napjainkban kezd csak kiteljesedni? Telkes Mária 1900. december 12-én született Budapesten. Édesapja bankigazgatóként dolgozott, akinek nyolc gyermeke közül ő volt a legidősebb. Volt tehát mit a tejbe aprítani. Elemi iskoláit az angolkisasszonyoknál, majd a Sophianum katolikus leánygimnáziumban végezte, mindvégig jeles eredménnyel. 1920-ban iratkozott be a Budapesti Tudományegyetemre, ahol matematika-fizika szakon végzett, majd szerzett doktori fokozatot. 1924-ben látogatott el hozzá nagybátyja, Ludwig Ernő, aki Clevelandben volt konzul. Ez a találkozás fordulatot hozott az életében: nagybátyja hívásának eleget téve Amerikába költözött. A tehetséghez nem árt, ha szerencse is párosul. 1925-ben a clevelandi Biofizikai Intézet kutatólaboratóriumában kezdte meg munkásságát, ahol az agysejtek sugárzását kutatták. Telkes Mária egy elektromos fényképezőgépet készített, amellyel meg tudták mérni az agysejtek infravörös sugarait. 1939-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusetts Institute of Technology (MIT) tanáraként és kutatójaként folytatta pályafutását. Amíg Európában a háborúval bíbelődtek, addig Mária a napenergia felhasználási lehetőségeit vizsgálta.

 

“Solar One” kísérleti napház

 

A Dover Sun House tervezésével kapcsolódott be a Solar Energy Research Projectbe, amelyet az amerikai iparmágnás, Godfrey Lowell Cabot finanszírozott. A Cabot által felajánlott 650 ezer dollárból hat kísérleti napház épült föl, beláthatjuk, a tudomány sem haladhat előre pénz nélkül. Mária 1940-ben a kutatócsoport vezetője lett, így az ő nevéhez fűződik a felfedezés, hogyan lehet kémiai eljárással tárolni a napenergiát. Telkes a napenergia hasznosítására számos szabadalmat jelentett be. A legsikeresebb találmánya az amerikai hadsereg számára kifejlesztett, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés volt. Ezzel sok szerencsétlenül járt, gépével a tengerbe zuhant, de a zuhanást túlélő pilóta életét mentette meg, mivel megoldotta az ivóvíz-ellátásukat. Bejelentett szabadalma egy felfújható, napenergiával működő berendezésre vonatkozott, amely napi egy liter víz lepárlására volt alkalmas. A szabadalmat sorozatgyártás követte: a második világháborúban minden pilóta felszerelésében helyet kapott az általa kifejlesztetett életmentő berendezés. Tervezett ezenkívül egy napenergiával működő hússütőt is, amely különösen Indiában vált népszerűvé. A találmány sikerét ebben az esetben is az egyszerű működési elv és a készülék alacsony ára szavatolta, no meg az ingyen napfény. Több mint száz tudományos publikációja jelent meg, 39 szabadalom fűződik a nevéhez (az utolsót 90 éves korában jegyezték be). Tizenkét nemzetközi kitüntetést kapott, köztük az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díját. Egyetemi oktatóként, később nagyvállalatok tanácsadójaként is tevékenykedett, részt vett több államilag támogatott tengerészeti és űrkutatási programban. 1995-ben tért haza Magyarországra, de még ebben az évben, 95 éves korában, elhunyt Budapesten. Gábor Dénes fizikussal együtt 2012-ben posthumus beválasztották a Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnokába (National Inventors Hall of Fame). Hazai kitüntetésről, megbecsülésről nincs tudomásunk.

 

Írta: Csontó Sándor

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Az oldalt a c o r a l d e s i g n fejleszti.

Vissza a tetejére