Erre a mintára épül a valóságban játszható Reality Escape Game, melynek során egy bezárt helyről kell kijutnia egy általában 5-6 fős csapatnak – zárak, lakatok, kulcsok, kódok, logikai feladványok megfejtése révén. Ügyességre, logikus gondolkodásra, megfelelő stratégiára van szükség, és némi szerencsére is, hiszen a bezártságból a megkonstruált kerettörténet állomásain keresztül az idővel harcolva kell kijutni.

A befektetések és spekulációk során számos kelepcébe eshetünk, a történések egyfajta pánikszobából való szabadulásra is emlékeztethetnek minket. Harcba bocsátkozunk a megfelelő profit (elvárt haszon) érdekében, megpróbálunk ügyesen lavírozni a kockázat-hozam-idő szentháromság adta keretek között. A logikai játékok, a hadviselés és a spekuláció tehát nem is állnak oly távol egymástól.

Szun-ce ókori kínai hadvezér „A hadviselés művészete” című munkája egykoron a wall streeti brókerek egyik kedvenc olvasmánya volt. „Ha ismered az ellenséget és ismered magadat, nem kell félned száz csata kimenetelétől sem. Ha ismered önmagadat, de az ellenséget nem, akkor minden elnyert győzelemhez egy vereséget is el fogsz szenvedni. Ha se magadat, sem az ellenséget nem ismered, minden csatában alulmaradsz.” (Szun-Ce)

A pénz- és tőkepiacok működése, a befektetési formák sajátosságai, a hozzájuk kapcsolódó lehetőségek és kockázatok tanulhatók. Iskolák, tanfolyamok, nyomtatott és virtuális médiumok sokasága, segítőkész tőkepiaci tanácsadók. Idáig sokan eljutnak, de mennyire ismerjük önmagunkat, a tömegek lélektanát, mennyire vagyunk tisztában azzal, hogy cselekedeteink mögött mi bújik meg? Sokszor mondják, hogy a tőzsde nagyrészt pszichológia – rövidtávon talán igaz is. De vajon tudjuk-e, hogy amikor spekulálunk, döntéseinket mennyire befolyásolja a lélek tudománya?

Viselkedés alapú pénzügytan középiskolás fokon. A pszichológia tudománya foglalkozik az észleléssel, a tudati funkciókkal és tudatállapotokkal, valamint a tanulás és emlékezés folyamatával. Vizsgálja, hogyan gondolkodunk, milyen kapcsolat van az emberi motivációk és cselekvések között, s mindezt hogyan befolyásolják az érzelmek. Fontos terület a személyiség vizsgálata, az egyéni és társas viselkedés elemzése. A behaviourizmus a pszichológia és a közgazdaságtan határán formálódó fiatal tudomány, amely a viselkedést tekinti az objektív megfigyelés egyetlen lehetséges tárgyának, különös figyelmet szentelve a befektetők döntéseinek racionális, illetve irracionális voltának vizsgálatára.

Mentális reprezentáció. A kognitív pszichológia egyik legfontosabb fogalma, a tárgyak és események emlékezetünkben történő leképzéséről, annak lehetséges módjairól szól. Gyakran és meglehetően eltérő mértékben gondolkodunk képekben. Ezt hívjuk mentális képzeletnek, vagyis azt a képességünket, hogy emlékeinket képekben tudjuk tárolni. A pénzügyi piacokon, egy adott helyzet megítélésében a korábbi, hasonló helyzetekben szerzett tapasztalások felidézésével próbálunk eligazodni. Segítségünkre lehetnek a különböző piaci mutatók, grafikonok, árfolyamdiagramok, amelyek a technikai elemzés és a mentális képzelet egy sajátos, vizualitáson alapuló eszköztárát alkalmazzák – a korábban előforduló árfolyamminták megismétlődnek, így az árfolyam várható alakulása előre jelezhető.

Információs hozzáférés. Fontos kérdés – az élet bármely területén –, milyen információk alapján vonunk le következtetéseket. Hajlamosak vagyunk szemellenzőt hordani, ha úgy tetszik, lustán viselkedni: vagyis nagyobb súllyal vesszük figyelembe azokat az információkat, amelyek könnyebben hozzáférhetők, és kevésbé azokat, amelyek megszerzéséért többet kell tennünk. Ennek következménye, hogy nem 
a valós valószínűségekkel, hanem sokkal inkább az általunk ismert és vizsgált minta (pl. saját emlékezet) valószínűségeivel számolunk.

Horgonyzás. Emlékezetünk tartogat bizonyos referenciapontokat, amelyeket segítségül hívunk a megismerési folyamatban, amikor új helyzettel találkozunk. Ezekhez a pontokhoz képest módosításokat végzünk új információk felhasználásával, de ezeket általában kisebb súllyal vesszük figyelembe, mint kellene. Fontos referenciapont számunkra az árfolyam, amikor korábban vettünk a papírból, így könnyen rábeszéljük magunkat további vételre, ha visszaesik erre a szintre az árfolyam – nem vesszük figyelembe, milyen új hatások érvényesülnek az ár kialakításában, milyen rossz hírek jelentek meg az adott vállalatról. Ezt a hozzáállást leginkább a kognitív disszonancia magyarázza. A horgonyzás magyarázata abban is rejlik, amit kognitív túlterheltségnek hívunk, vagyis nem tudjuk az összes információt figyelembe venni a döntéseinknél, nem tudunk egyszerre több dologra figyelni, ezért mankóul használjuk a korábbi referenciapontokat, referenciaeseményeket.

Mentális keret. Az emberek többnyire egy általuk megalkotott kontextus részeként, mintegy mentális keretbe helyezve vizsgálják a világ jelenségeit, ez alapján hoznak döntéseket. A mentális keret pénzpiaci vonatkozásának vezérlésére, irányítására alakultak ki a küszöbhozamok vagy benchmarkok.

Túlzott reakciók. A pszichológiából ismerős a „túlreakció”, vagyis a nem várt, jelentős eseményekre az emberek általában azok valós tartalmánál erősebben reagálnak, azokat túlreagálják. John Maynard Keynes, a modern makroökonómia megteremtője szerint a befektetések értékének napi ingadozása – amelynek egyébként nem kellene különösebb jelentőséget tulajdonítani – néha túlzó, abszurd befolyással van a piacra. 
A számunkra rossz kimenetelű hírekre sokkal erősebben reagálunk, mint a jókra, vagyis 100 dollár elvesztése mindig erősebb hatással van ránk, mint 100 dollár nyereség.

Túlzott önbizalom, vágyak és valóság azonosítása. Az átlagos befektető úgy gondolkodik, hogy a piaci átlagnál, az átlagos befektetői hozamnál jobb eredményt képes elérni. Túlbecsüljük a várható sikerünket, amikor belekezdünk valamibe, ahogy a saját gyermekeinket is szebbnek és tehetségesebbnek látjuk az átlagnál. A leggyakoribb hiba, amit pénzügyi döntéseink során elkövetünk, a túlzott önbizalom. A piaci körülmények megváltozásával az önbizalom lehet az, ami egyre súlyosabb veszteségekhez vezet minket, mert nem vagyunk hajlandóak felismerni, hogy módosítani kell a stratégiánkat. Ez a hozzáállás magyarázza meg legkönnyebben az önigazolás kialakulását. Nem vagyunk hajlandók tudomást venni azokról a tényezőkről, amelyek nem igazolják képünket a világról, és csak azokat vesszük figyelembe, amelyek azt alátámasztják. A kevés, vagy szűrt információk alapján kialakítunk egy képet, majd az újabb információkat feldolgozva azok konfliktusba kerülnek eredeti elképzelésünkkel. Ezt a belső feszültséget úgy oldjuk fel, hogy az ilyen információkról nem veszünk tudomást, megindokoljuk, miért nincs szerepük a következtetéseink szempontjából. Az önbizalom sokszor összefüggésben van az optimizmussal, hiszen annak növekedésével nő az önbizalom, aminek következményeként alulbecsüljük a kockázatokat, túlértékeljük az események befolyásolására vonatkozó képességünket.

Veszteségkerülés. Nyilvánvaló emberi tulajdonság, amely a veszteség elkerülésére irányul. Ennek azonban sajnos az az ára, hogy a lehetséges nyereségből is elzárjuk magunkat. Ez a veszteség- vagy kockázatkerülés egyben arról is szól, hogy a rövid távú gondolkodási horizont miatt kerüljük a hosszú távon jó hozamot biztosító befektetéseket, ha azok rövidtávon ingadozó hozammal rendelkeznek. A veszteségtől való félelmet csak a lényegesen nagyobb nyereség ígérete küzdi le bennünk.

Csordaszellem és kimaradásérzés. A kockázatkerülés miatt sokkal értékesebbnek látjuk azokat a lehetőségeket, amelyeket mások is annak tartanak, így alakul ki a csordaszellem. Vagyis a befektetők tömegesen egy irányba hoznak döntéseket, a többi piaci szereplőhöz alakítva hozzáállásukat. Szintén fontos jelenség: sokszor azért nem cselekszünk máshogy, mert félünk, hogy kimaradunk valamiből, amiben a többség részesül. Ez a csordaszellem negatív megfogalmazása, vagyis a kimaradástól, lemaradástól való félelem.

Túlzott leegyszerűsítés. A pénzügyi döntéseinkre vetítve ez azt jelenti, hogy kevés információ alapján, és ami még rosszabb, sokszor éppen a lényeges információk figyelembevétele nélkül hozunk döntéseket. Azokat az információkat hagyjuk ki, melyekkel nem tudunk mit kezdeni, amelyek ellentmondanak hipotéziseinknek, vagy éppen számunkra nem is hozzáférhetők.

Befektetéseink, kereskedésünk lelki tényezői igenis megismerhetők, tanulhatók, a helyes cselekvés beépíthető a mindennapjainkba. A modern kori gladiátorok (sportolók), a fegyveres testületek nem véletlenül alkalmaznak pszichológusokat. Távolról sem számít már csodának, ha egy világversenyen relaxálnak, agykontrolloznak a versenyzők. Az elsőszámú közellenségnek kikiáltott stressz kezelésére van, ahol brókerek sportolnak, jógáznak a kereskedés előtt, sőt tőzsdepszichológia tanfolyamok anyagának is része a stressz kezelése, feloldása. A kommandósoknak tanítják a helyes légzést is, hogy a bevetésen tökéletesen teljesítsenek: lassú belégzés – 1-2-3-4, a levegő benntartása, majd ugyanígy négy ütemben, lassú kilégzés. Fő a nyugalom, az alacsony pulzusszám. A harctéren tapasztalatlanok félelmei lassan átcsapnak szorongásba, mert az emberi tudat rájön, hogy a veszély ellen, ami a félelmet kiváltotta, nem tud védekezni. Ilyenkor kontrollálatlanul útjára indul a szorongás – emelkedik a vércukorszint, ürülnek a hormonok, tágul a pupilla. Önmagunk és befektetési akciónk felett elveszítjük a kontrollt, aminek végzetes következménye lehet. A jó spekuláns kordában tudja tartani az érzéseit, tud higgadtan, racionálisan dönteni.

Ha döntéseink lelki hátterét már értjük is, az információk sűrűjében is el kell igazodnunk. A rendelkezésre álló információk értelmezése, feldolgozása és ezek döntéseinkbe való beillesztése nem könnyű feladat, annál is inkább, mivel számos pletyka, dezinformáció között kell a lényeget megragadnunk. A mai kor technikájából fakadóan záporoznak ránk a hírek, elemzések, s a pillangóhatás révén másodpercek alatt értesülhetünk a világ történéseiről. Hol lakik a boldogság? Egy világvégi kisfaluban, ahol a térerő is ritka vendég, vagy a pesti aszfaltdzsungelben? A hírek és árfolyam diagramok nyüzsgő tömegében, vagy a csöndes, nyugalmat árasztó, vidéki almaszüretre alkalmas, őszi napsütésben?

A pénzügyi befektetéseink kelepcéiből, pánikszobáiból van kiút, ami a segítségünkre lehet, hogy közelebb kerüljünk a helyes döntésekhez.

Írta: Tóth-Szoták Attila