Privát bankok MagyarországonIsmerjük a mondást: a pénz nem boldogít. Mégis, érthető okokból szeretjük, ha több van belőle, mint kevesebb. Vagyonunk növekedésével érezhetően egyre több időt fordítunk pénzünk kezelésére, és egyre gyakrabban érezzük tehernek azt, hogy megfelelően gondoskodjunk befektetéseinkről. Ennek az egyébként édes tehernek a megkönnyítésében nyújtanak segítséget a vagyonos réteg pénzügyi tanácsadói, a privát bankárok. |
Beszélgetés Pál Árpáddal,
a Concorde Értékpapír Zrt. vezérigazgatójával
Gentlemen’s CHOICE: Mi hívta életre a privát banki szolgáltatási formát?
Pál Árpád: Nyugat-Európában nagy múltra tekinthet vissza a privát banki szolgáltatás. Kezdetben a nagy uralkodóházak pénzügyeit intéző intézetek alakultak ki, mint például a brit királyi család vagyonát kezelő Coutts, vagy a liechtensteini hercegi családot kiszolgáló LGT. Később, az első világháborút követően a nagy bizonytalanság közepette, a kelet-európai tehetős emberek az akkor már jó ideje független és biztos pontnak számító Svájcba menekítették a vagyonukat.
A biztonságos földrajzi adottságokkal és a szilárd társadalmi struktúrákkal rendelkező országban nem kellett félteniük a megtakarításaikat.
Kelet-Európában a rendszerváltást követően nem alakult ki azonnal az a vagyonos réteg, mely a nyugati értelemben használt privát banki szolgáltatást szerette volna igénybe venni.
A piacgazdaság térnyerésével együtt azonban erre is megnőtt az igény, így elsőként a nagy nyugati bankok, majd a hazaiak is elkezdtek különleges, személyre szabott és kifinomult szolgáltatásokat kialakítani a legvagyonosabb ügyfeleiknek. Mára szinte minden magyar pénzintézetnél elérhető szolgáltatásról beszélünk, eltérő belépési limitekkel és befektetési filozófiákkal.
G.C.: Miben nyújtanak többet a privát banki tanácsadók egy hagyományos bank-ügyfél kapcsolatnál?
P.Á.: A private banking többről szól, mint egyszerű bank-ügyfél kapcsolat, hiszen minden, pénzügyekhez kapcsolódó területen kiemelkedő és testreszabott szolgáltatást nyújt, legyen szó a befektetések hatékony menedzseléséről vagy akár adótanácsadásról. Természetesen nem arról van szó, hogy a privát bankár maga adószakember is lenne, inkább egy segítő kéz a megfelelő partnerek kiválasztásában.
Bármilyen szolgáltatásról is beszélünk, a középpontban a hosszú távú, kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat a kulcs, az ügyfél és privát bankára között. Leginkább ez a szoros bizalmi kapcsolat az, ami megkülönbözteti a privát banki szolgáltatást a hagyományos bank-ügyfél kapcsolattól. Talán egy minőségi úri szabóhoz tudnám hasonlítani a szolgáltatást. Persze, lehet szép konfekció öltönyöket vásárolni, de mégis más, amikor az ember olyan öltönyt visel, amelyet szó szerint rá szabtak.
G.C.: Bizalom és diszkréció – a privát bankár szinte „családtag”?
P.Á.: Miután a likviditási és a vagyoni helyzet talán a legdiszkrétebb dolgok közé tartozik, ezért kis túlzással azt mondhatjuk, hogy igen. Tulajdonképpen a család pénzügyeséről van szó. Jól kifejezi ezt az angol „family office”, ami egy család a pénzügyektől kezdve az utazási szolgáltatásokon át az élet minden területére történő kiszolgálásáról szól. Magyarországon természetesen ez még nem túl elterjedt szolgáltatás, de talán hazánkban is hamarosan nagyobb számban jelennek majd meg a pénzügyeikről felelősen gondolkodó, hagyományokkal rendelkező családok.
G.C.: Mekkora az a vagyontömeg, amelynek kezeléséhez érdemes lehet szakértő segítségét igénybe venni?
P.Á.: Szakértői segítséget bármekkora összegtől érdemes igénybe venni, hiszen tény, hogy azok, akik szakemberrel konzultálnak befektetési döntéseik előtt, sikeresebbek és nagyobb hozamot érnek el. Nem megkerülve a kérdést, ha valódi privát banki szolgáltatásról beszélünk, akkor a megfelelő stratégiai eszközallokációhoz szerintem legalább 50, de inkább 100 millió forint szükséges.
G.C.: Mekkora vagyont kezelnek a magyarországi privát bankok? Vannak még potenciális ügyfelek?
P.Á.: A már fent említett diszkréció miatt erre nemigen létezik pontos kimutatás. Potenciális ügyfelek mindig lesznek, folyamatosan lesznek új vállalkozók, akik nyitottak lesznek a privát bankok nyújtotta előnyökre. Fontos tudni, hogy általában a private banking témakörében született cikkekhez felhasznált számadatok sokszor pontatlanok, s erre a figyelmes szemlélő egy egyszerű matematikai művelettel rájöhet. Saját becsléseink szerint kb. kétezer milliárd forintnyi vagyonról beszélhetünk.
G.C.: Mennyire érintette a 2008–2009-es, jelzálogpiaci válság, illetve a jelenleg is tartó európai adósságválság a vagyonos ügyfeleket?
P.Á.: Nyilvánvalóan mindenkit érintett valamilyen formában, de nem feltétlenül negatív módon. A szélsőséges piaci események sok esetben lehetőséget teremtettek a vagyonosabb ügyfeleknek, hogy mérsékelt kockázatvállalás mellett kiemelkedő hozamokat érhessenek el.
Emellett megfigyelhető, hogy igen nagy ügyfélvagyon áramlik külföldre, elsősorban Svájcba, Ausztriába és a jelentősebb privát banki központokba. A Forbes magazin által összeállított a világ leggazdagabbjairól készült lista szerint, tavaly 1210 ember rendelkezett 1 milliárd dollár, vagy annál nagyobb vagyonnal a Földön, ezek közül 648-an növelték a vagyonukat az előző évihez képest, míg 160-an könyveltek el veszteséget.
Azt látom, hogy amíg Nyugat-Európában a privát banki ügyfelek már akkor elégedettek, ha vagyonuk értéke megmarad és természetesen örülnek, ha még gyarapszik is, addig a magyar ügyfelekre sokkal inkább egyfajta hozamcentrikusabb gondolkodás jellemző. Pedig fontos látni, hogy viharos gazdasági környezetben, az is szép eredmény, ha a befektetett vagyon megőrzi a reálértékét.
G.C.: A bizonytalan gazdasági és jogi környezetben tapasztalható-e jelentős tőkemenekítés a szektorban?
P.Á.: A legtöbb ügyfél kiemelt figyelmet fordított az elmúlt időszakban arra, hogy jogi szempontból is körültekintően kezelje pénzügyeit, amelyhez a privát bankárok minden szükséges információt rendelkezésre bocsátanak. Kétségkívül létező jelenség a tőkemenekítés, hazánkban sajnos olyan kockázatokról szóló hírek, vagy rémhírek jelentek meg, mely egyébként nem csupán a legvagyonosabbakat intette nagyobb óvatosságra, hanem bizony a középosztályba tartozókat is. Példa erre az, hogy decemberben minden a rekord EUR/HUF árfolyamról, illetve arról szólt, hogy mennyien nyitottak Ausztriában és Németországban bankszámlát.
G.C.: Milyen eszközökből áll össze egy tipikus vagyonos ügyfél portfoliója?
P.Á.: Ez teljesen változó. A szolgáltatás jellegéből adódóan ügyfelenként eltérőek a preferenciák és ezáltal az elvárások is. Mindannyian más és más kockázatvállalási profillal rendelkezünk, ennek megfelelően személyre szóló portfóliók kialakításában működnek közre a privát bankárok.
G.C.: Tudnak-e többet nyújtani a külföldi privát bankok a magyar bankok privát banki területeinél (termékek, ügyfélkezelés, díjak – összehasonlítás…)?
P.Á.: Azt gondolom, hogy a pénzügyi szabályozás sajátosságai és a stabil befektetési környezet azok a fő szempontok, ami miatt egy svájci, vagy más nyugat-európai, adott esetben szingapúri pénzügyi szolgáltató nagyobb vonzerővel bír egy hazai privát banknál. Fontos kiemelni azt, hogy amíg hazai viszonylatban komolynak számít egy 250-300 millió forintos megtakarítással rendelkező ügyfél, addig egy nagyobb svájci privát banknál ezzel az összeggel éppen eléri a minimális belépési limitet.
Írta: Minarik Gábor