Most olvasom
Királyi játszmák, kártyás sztorik

Királyi játszmák, kártyás sztorik

Királyi játszmák, kártyás sztorik

Közép-Európának több mint másfél százada népszerű játékeszköze a magyar kártya. Játékszenvedélyük miatt azóta sokan kártyázták el egy éjszaka alatt a családi vagyont vagy a céges autót.

Az ördög bibliáját forgató hírhedt és névtelen kártyahősök közül sokan fizettek az életükkel a szerencse istenasszonyával kötött meggondolatlan szerződésük miatt.

 

 

A jelenlegi információink szerint a legkorábbi festett kártyaszerű lapokat időszámításunk előtt 1100-ban, Senn Ho kínai császár készítette udvarhölgyei mulattatására: a veszteseknek büntetésül nyilván vetkőzni kellett. Magyarországra az első kártyák Mátyás király uralkodása idején kerülhettek Itáliából, majd különböző német eredetű paklik is érkeztek. A XIX. század elejének kártyajátékai és játékkártyái Bécsből átvett minták voltak, és elsősorban az arisztokrácia, a polgárság, katonák, diákok, céhlegények szórakozását szolgálták. A kártyázás az ország legjelentősebb szabadidős tevékenységévé vált.

 

 

Magyar kártya, svájci hősök

 

A magyar-kártyát sok helyen Tell-kártyának, vagy svájci kártyának nevezik, de például Svájcban szinte teljesen ismeretlen. A közel 170 éve gyártott kártya eredete sokáig tisztázatlan volt, és kérdés volt az is, hogy miért vannak egy nálunk gyártott kártyának svájci történelmi alakjai. A soproni-kép – akkoriban ezt különböztették meg „magyar” kártyaként más típusoktól – a játék során egyalakossága miatt nehezen kezelhető volt. Sok időt vett el a lapok rendezgetése, forgatása. Sokáig úgy hitték, hogy a kártyacsomag a bécsi Ferdinand Piatnik kártyafestő műhelyének alkotása, ám 1973-ban megtalálták a széria ős-darabját egy angol magángyűjtőnél. E jelzett példány mutatta meg a feltaláló és készítő Schneider József pesti kártya­festő mester nevét. Schneider 1820-ban lett pesti polgár és Kiskereszt utcai műhelyében közel három évtizedig készítette új, tükörképes játékkártyáit. Töretlen népszerűsége annak volt köszönhető, hogy a keverésnél, osztásnál és a lejátszásnál bárhogyan is keveredtek a kártyalapok, kézbe véve és legyezőszerűen kinyitva azokat, minden egyes lap hamar felismerhetővé vált.

 

 

A magyar kártya a 1848-49-es szabadságharcot megelőző időkben született, amikor Európa-szerte forradalmi mozgalmak zajlottak. Érthető, hogy Schneider nem a magyar történelemből választott szabadsághősöket kártyái illusztrálásra: azonnal elkobozta volna a cenzúra. Az alsó és felső lapok alakjait Schiller 1804-ben írt, Tell Vilmos c. drámájából vette, amelyet nálunk, 1827-ben mutattak be Kolozsváron. A műből nyolc alakot választott ki, hat lap a szabadsághős Tell Vilmos és társait, két lap a zsarnok helytartót, Gesslert és csatlósát ábrázolja. A király és az ász alakrajza nem eredeti elgondolás volt, lovas királyok már a XVI. századbeli kártyákon is előfordultak. Schneider kártyalapjainak stílusa a biedermeier művészeti irányt követte, amely a XIX. század első felében divatos volt hazánkban. A szabadságharc után elkobozták az összes ilyen mintájú kártyát, amit a bécsi Piatnik cég 1865 körül kezdett el újra gyártani, de két átrajzolt formában. (Például a makk ász mellett guggoló férfi alakját, rőzseköteget cipelő öregasszonnyal cserélték fel, a magyar változatban a Stüszi vadász, a tök felső a bal karját esküre tartja, a zöld ász szüreti jelenetéből pedig az egyik alak lemaradt.)

 

 

Századunkban több grafikus is megpróbálta átrajzolni, megújítani a Tell-kártya képeit, kevés sikerrel. Valóban szemet gyönyörködtető képsorozatok is voltak ezek között, de a kártyagyártók csak alkalmi kiadásként kezelték az újításokat. A játékos, aki nap, mint nap megszokott színeket és rajzokat szorongat és gusztál, nem akarja új látványhoz szoktatni szemeit. Számára tökéletesek a magyar kártya képei, változtatni azokon nem is szabad.

 

 

Pókerarcok, zseton halmok

 

Napjainkban tagadhatatlanul a póker az egyik legnépszerűbb kártyajáték a világon, amelyet a négyszínű és tizenhárom számos francia kártyával játszanak. Sokan úgy vélik, hogy a póker csupán szerencsejáték, nem kell hozzá különösebb tudás, és bárki, felkészülés nélkül le tudna győzni akárki mást, csak a jó lapok számítanak. Még többen képzelik azt, hogy ha a sarki kocsmában évek óta megverte a haverokat a hatodik sör-unicum combo után, akkor már zsebükben a tudás. A valóság azonban ettől nagyon is eltérő. A kártyajáték alapjait könnyű elsajátítani, de annál tovább tart a mesterévé válni. A nagy számok törvénye alapján minél többet játszik valaki, a szerencsés sorozatok és a pechsorozatok száma kiegyenlítődik. A játékhoz rengeteg gyakorlás, komoly koncentráció és tökéletes higgadtság szükséges. Az ötlapos (Five Card Draw) pókert sokan játszották gyerekkorukban a konyhaasztalnál. Ebben a játékban a cél a lehető legmagasabb kéz összeállítása egyetlen csere után. A lényege, hogy a játékosok a nyílt vagy zárt kártyáikból a legjobbat kihozva elvigyék az asztal közepén lévő kasszát (angolul pot-ot).

 

 

Ezt a legjobb lap kombinációval tehetik meg, tehát minden játékosnak arra kell törekednie, hogy a saját kezében legyen a legjobb. A játék során ki lehet számolni a kezünkben lévő lapok esélyét, meg lehet figyelni az ellenfelek viselkedését (nem csak élő játékban, online is) és az asztalon lévő lapokat és az ellenfél játékát összevetve, meg lehet becsülni kezünk erősségét. Ma számos ingyenes letölthető pókerszoftvert találni a neten. Az ingyenes pókerasztaloknál bármikor szívesen látnak egy játékra – ezeknél gyakorlatra tehetünk szert, mielőtt valódi pénzben kezdenénk játszani. Mindenkit óvatosságra intünk, jól gondolja át, mibe fog bele! Ha kezdő pókerjátékos, javasoljuk, hogy olvassa el a póker alapszabályait, és olvassa el a pókerszótárt is a mielőtt beülne egy asztalhoz! Ezeknél a fogadóirodáknál a lehető legvalósághűbb online pókertermes élményt hozták létre. Nem kell távoli kaszinókba utaznunk, ha játszani szeretnénk a világ legnagyobb pókertermeiben, ezt a saját karosszékünkben hátradőlve is megtehetjük. A valódi pénzes asztalokhoz hasonlóan a játékpénzes készpénzes játékokban is levonják a pot egy kis hányadát (kevesebb, mint 5%-át) minden leosztásban, amely túljut az első licitkörön. „Csak addig játszom, míg visszanyerem, amit elveszítettem!” Na, ez az örök vesztes mondata! Végül álljon itt az utóbbi évek néhány tehetséges és szerencsés magyar kártyásának a neve: Traply Péter WSOP győztes-világbajnok, Kwaysser-Valdemár Ákos WSOP győztes-világbajnok, Gelencsér Péter WSOP győztes-világbajnok, Lendvai Tamás EPT bajnok, Kaló Dénes, Szilasi Viktória, Tóth Richárd.

 


Szemere Miklós

 

Nem véletlen az sem, hogy Európa egyik legismertebb lóversenyese és kártyása is magyar volt. Szemere Miklós (1856-1919) diplomata, politikus, életművész történeteit Alvinczi Eduárd néven több művében is felelevenítette Krúdy Gyula. Élettörténetét Kellér Andor írta meg Zöld gyep, zöld asztal címmel. Szemere több lóverseny istállót tartott fenn, rendszeresen sportolt, lovagolt, futott, vívott, célba lőtt. Kiváló kártyás volt, és meg tudott állni, ha vesztésre állt. Főként azonban nyert, és pénzét ingatlanokba, értékpapírokba fektette. 1901-től 1910-ig országgyűlési képviselő volt. A legendás parti előzménye volt, hogy a lengyel Potocki József gróf Budapesten a Nemzeti Kaszinóban komoly összeget – 150 ezer koronát – nyert a magyar uraktól, s ígérete ellenére nem adott revansot. Szemerét felbőszítette ez a viselkedés, és hány hónap múlva Bécsbe utazott, hogy a Jockey Club bakk-asztalánál megmérkőzhessenek. Szemere aznap este 2 400 000 koronát nyert, ebből 2 200 000 koronát Potockitól. Akkoriban napirenden voltak a kártyacsaták; de ilyen nagyarányú parti sem azelőtt, sem azután nem folyt le sem a Jockey Clubban, sem másutt a világon. Ferenc József a fényes győzelmet azzal jutalmazta, hogy udvari kamarását kitiltotta Bécsből. A pesti Mátyás Diák élclap pedig címlapján örökítette meg az eseményt: „Bécsből is kerül Magyarországra egy kis pénz.”

 

Írta: Csontó Sándor

Fotók: a szerző saját gyűjteményéből

© 2020 Gentlemen's Choice. Minden jog fenntartva.

Az oldalt a c o r a l d e s i g n fejleszti.

Vissza a tetejére