Az elmúlt néhány száz évben, főleg az elmúlt évtizedekben az orvostudomány és a gyógyszeripar szédületes tempóban fejlődött. Az emberek várható életének hossza megnövekedett, egykori félelmetes, gyógyíthatatlan betegségek tűntek el, de még most is számtalan betegséggel és kórral kell szembeszállnia a tudománynak és gyógyítóknak. Az elmúlt harminc évben egy új szektor, a biotechnológia került a középpontba, amelynek sikereiből a befektetők és spekulánsok is részesedhetnek, de a legnagyobb hasznot a betegek könyvelhetik el.

Az élet számos területéről halljuk vissza a biotechnológia kifejezést, legtöbbünknek mégis csak halovány elképzelése van arról, hogy valójában mit is jelent ez a kifejezés pontosan. A szó hallatán az emberek többsége jellemzően a génmódosított élelmiszerekre, a bio üzemanyagokra, vagy a klónozásra gondol, mert ezek kapják a legnagyobb publicitást a médiában. Ezen fiatal tudománynak azonban jóval többet köszönhet az emberiség, hiszen a gyógyítást forradalmasító gyógyszerektől kezdve, a veszélyes hulladékok feldolgozásán át, az alternatív üzemanyagokon kívül, a bűnügyi sorozatokban látható bűnözők elfogását segítő laboratóriumi munka mind ennek köszönhetően vált valóra. A biotechnológia számos tudományágat átfogó diszciplína, egyik definíciója szerint olyan eljárás, amikor élő szervezetek segítségével állítunk elő egy új terméket, vagy szolgáltatást. A biotechnológia kifejezést egy magyar tudós, Ereky Károly használta először 1919-ben. Több ezer éves múltra tekint vissza a sör- és borkészítés, ami tágan értelmezve biotechnológiai eljárás; az orvoslásban is emberemlékezet óta használnak állati és növényi alapanyagokat a gyógyítás érdekében, mégis, a modern biotechnológiát 1976-tól számítják, amikor a világ első biotech cégét, a Genetechet létrehozták az USA-ban. Első termékük az emberi inzulin, melynek milliók köszönhetik az életüket.

A biotechnológia (görögül: βίoς, BIOS, „élet”, angolul: biotechnology) élőlények segítségével végzett technológia. A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termék vagy szolgáltatás létrehozásáért. Új tulajdonságokkal rendelkező élőlények vagy sejtek előállítását jelenti, főként molekuláris- és sejtbiológián alapuló technológiák alkalmazásával. (Wikipédia)

Piros, fehér, zöld, kék, barna

A biotechnológia egy szerteágazó tudomány, több ágra osztják. A domináns szerep a piros biotechnológiának jut, ez az orvosi biotechnológia, a tudományterület kétharmadát adja ez az ágazat. A piros biotechnológiának a biotechnológiai eljárások segítségével előállított terápiás, illetve az ezen alapuló diagnosztikai módszereket nevezzük. Példaként említhetjük az őssejtterápiát (fő ígérete a szövetek generálása, illetve akár új szervek előállítása a betegek saját sejtjeiből), a génterápia (amikor a felnőtt betegek genetikai állományát módosítva megszüntetjük a betegség okát), vagy éppenséggel a proteomika, amikor a fehérjék élettani és a betegségekben betöltött szerepét vizsgálják. Mára már több mint kétszáz gyógyszert fejlesztettek ki az orvosi biotechnológia segítségével. A kutatásokat és fejlesztéseket számos vita kíséri: egyfelől betegek milliói várják a gyógyulást, másfelől ipari lobbik érdeke. A felmerült morális kérdéseket XVI. Benedek pápa a következőképpen fogalmazta meg: „A biotechnológia és az orvostudomány által kínált lehetőségek gyakran nehéz helyzetbe hoznak bennünket, mert úgy tűnnek, mint a borotvaélen való táncolás”.

Az ipari-környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó biotechnológiát hívják összefoglaló néven fehér biotechnológiának. A kutatások itt élő sejteket, organizmusokat, enzimeket alkalmaznak különféle termékek előállítására és a folyamatok katalizálására. Ide tartozik a biomassza és a bio üzemanyag, de ide sorolhatók a mosóporokban található enzimek is, a génmódosított mikroorganizmusok segítségével hatékonyan megtisztíthatók a szennyezett területek, a veszélyes hulladékokat hatékonyan lehet ártalmatlanná tenni. Az új eljárások következtében, a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve, az ipari biotechnológiai eljárásoknak köszönhetően tisztább eljárások kerültek kifejlesztésre, így kevesebb vizet és energiát használnak fel, s kevesebb nem kívánt melléktermék keletkezik.

Az egyik legnagyobb figyelmet az agrár, vagy más néven zöld biotechnológia kapja. A fejlett régiók népességcsökkenése mellett a Föld lakossága évente mintegy nyolcvanmillióval nő, ezzel párhuzamosan a termőterületek mennyisége és minősége csökken, romlik. A zöld biotechnológia egyik célja az élelmiszerhiány leküzdése, a megnövekedett szükségletek kielégítése. Ezt olyan terményfajták kifejlesztésével kívánják elérni, amelyek magasabb terméshozamúak, az időjárási viszonyokat jól viselik, rezisztensek (hideg és szárazságtűrőek), a kórokozókkal szemben ellenállóak. A legújabb kutatások az emelt tápértékű fajták irányába fordultak. A legnagyobb ellenállás a zöld biotechnológiával szemben van, az eljárás védelmezői pedig azt állítják, hogy nem tesznek mást, mint a korábbi nemesítésekkel, csak gyorsabban és hatékonyan.

A biotechnológia további alkalmazási területei színkódokkal csoportosítva

Kék biotechnológia: szennyvíztisztítás, tengeri biotechnológia. A sárga biotechnológia az élelmiszeripari és táplálkozástudományi biotechnológia. Szakértők szerint a II. világháború előtt Magyarország volt a biotechnológia fellegvára, hiszen először itt sikerült nagy mennyiségben ecetsavat előállítani. Szintén hazánk volt az első olyan ország, ahol ipari méretekben gyártottak B12 vitamint, illetve meghonosították a baktérium alapú enzimekkel segített sörgyártást. Barna biotechnológia a száraz, sivatagi életkörülményekkel kapcsolatos biotechnológiai alkalmazások csoportja. Fekete biotechnológia a bioterrorizmus és a biofegyverek technológiája.

Biotechnológia a tőzsdén

Mostanság két „slágerágazat” került reflektorfénybe a tőzsdéken: az egyik az informatika, melynek zászlóshajói a Google, a Facebook és az Apple, a másik a biotechnológiai szektor. Az utóbbi nagy moguljai: Biogen Idec Inc. (BIIB: xnas), Amgen Inc. (AMGN: xnas), Gilead Sciences Inc. (NASDAQ: GILD), Celgene Corporation (NASDAQ: CELG). A gyógyszeripari részvényeket általában a defenzív papírok közé soroljuk, azon egyszerű oknál fogva, hogy válságállóak. A tőzsdei és gazdasági ciklusok ellenére is mindig szükség van gyógyszerre, ezért az értékalapú befektetési portfóliókból nélkülözhetetlenek. A biotech cégek nem elhanyagolható kockázatot is hordoznak ugyanakkor magukban, lévén, hogy egy vállalat tőzsdei tündöklését és bukását nagyban meghatározza az, hogy új fejlesztésű gyógyszereik, molekuláik milyen hatékonysággal bírnak, illetve hogy az engedélyezési eljárások zöld, vagy piros jelzést adnak a forgalmazásnak. Azt érdemes tudni, hogy a kutatólaboratóriumokban több tízezer molekula közül kerül kiválasztásra és tesztelésre egy-egy későbbi gyógyszer. A folyamat hosszas, esetenként tíz-tizenöt évig is eltarthat, amihez jelentős tőkére van szükség. Egy sikeres gyógyszer debütálása viszont óriási árbevételt eredményezhet. A hagyományos gyógyszeripar már régen összefonódott a biotechnológiai cégekkel, azokat felvásárolja, közös vállalatokat hoznak létre, de a régi pharma cégek is rendelkeznek már biotech érdekeltséggel, kutatásokkal.

Ezt a folyamatot jól példázza a magyar Richter gyógyszeripari cég is. A hagyományos innovációs lehetőségek beszűkülése, az egyre jelentősebb generikus verseny, a globálisan megfigyelhető kedvezőtlen tendenciák miatt a hosszú távon gondolkodó vállalatok számára létkérdés az olyan területeken való jelenlét, melyek kitörési pontot jelenthetnek. Ilyen a biotechnológia. 2007-ben stratégiai döntést hozott a Richter azzal, hogy biotech K+F és gyártókapacitás létrehozásával belépett a biotechnológia területére. Egy közös vállalatot hozott létre a hamburgi székhelyű Helm AG-vel, amely a biotechnológia bakteriális ágára specializálódott. A Debrecenben felépült biotech beruházás révén pontosan két éve kezdte meg a termelést.

Azok a befektetők, akik a biotech szektor részvényeibe szeretnének fektetni (spekulálni), csak az amerikai tőzsdéken jegyzett társaságokból találnak több mint százat. A legnagyobb cégek árfolyamgörbéjére tekintve exponenciális árfolyam-növekedést láthatunk, amiért gyakran tőzsdei lufit is emlegetnek. Ennek ellenére tanulságos az egyik legnagyobb társaság közelmúltban megjelent gyorsjelentése, amelyben az előző éves árbevételük megháromszorozódott.

A kisebb cégek között természetesen találhatunk olyanokat is, melyek értéke a tőzsdei bevezetés óta csökkent, vagy árfolyama nem produkált különösebben érdekeset. Igen, kell egy sztori, egy sikeres kutatás, hogy profit is legyen, amely nem ritkán az árfolyamok többszörösére emelkedéséhez vezet. Hasonlóan egy kis bányatársasághoz, aki az elnyert koncessziós területén példának okáért nagy mennyiségben talál aranyat vagy stratégiai fémet. Azok, akik nem konkrét részvényekbe, hanem az egész biotechnológiai szektor emelkedésére szeretnének spekulálni, azok a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) közül választhatják a iShares Nasdaq Biotechnology Index Fund-ot (IBB:xnas), vagy ennek inverzét, amely a szektor árfolyamesése esetén hoz profitot – ProShares Ultra Nasdaq Biotechnology (BIB:xnas).

A biotechnológiai szektor jelentősége a világ gyógyszerpiacán töretlen. A forgalomba hozatali engedélyt kapott termékek, új gyógyszerek, illetve a klinikai fejlesztésű témák mintegy egyharmada biotechnológiai eredetű – ahogy a tengerentúlon, úgy az öreg kontinensen is. Ez a részesedés a jövőben csak növekedni fog. Nem túloznak azok a becslések sem, amelyek szerint 2016-ra a világ első tíz gyógyszere között 7 biotech eredetű lesz. Dosis sola facit venenum. Bizonyos mértékben minden gyógyszer méreg, mondta Paracelsus. Írásom lassan befejezem, remélem érdekesnek találtatott; amennyiben befektetőként, spekulánsként további kérdései lennének, egy csésze macskagyökér tea mellett szívesen megválaszolom őket.

szotak.attila@g-choice.hu